Fairytale Book Tag

Újabb Book Tag-re hívtak meg Molyon (nevezetesen @Evelena), ezúttal is úgy döntöttem, a blogom fogom megosztani a válaszaimat. Mint azt a címből is láthatjátok, a Fairytale Book Tag-et fogom kitölteni, egy ideje már szemeztem vele, most végre eljött az idő a megvaósításhoz. Lássunk is neki!

1. Pinokkió - A fiú, akinek megnőtt az orra, ha hazudott

Hazudtál már egy könyvről, mert szégyellted, hogy tetszett?

Nem rémlik, hogy lett volna ilyen, és őszintén szólva értelmét sem látom, hogy hazudjunk ilyen dologról. Ha nekünk tetszett, akkor mondjuk el miért, hátha valakit ráveszünk élete legjobb könyve elolvasására. :)

2. A Szépség és a Szörnyeteg - A lány, aki nem a külsőbe szeretett bele

Melyik könyvet imádod, annak ellenére, hogy rémes a borítója?

Egyből az Alaska nyomában jutott eszembe John Green-től. Bár a legújabb, rózsaszín borítóját szeretem, az másik eléggé khm... csúnya. Valamint Gayle Forman Ha maradnék című regényének első két borítója nem sikerült túl esztétikusra, ezzel szemben például a filmes verziót imádom.

3. Hófehérke - Akire a szépségéért vadásztak

Vettél már meg könyvet csak a borítója miatt, és ha igen, mi volt az?

Nem, általában elolvasom a fülszöveget is. Persze akadt olyan könyv, amire a borítója miatt figyeltem fel, mint például a Ne érints, de csak azért még nem vettem meg egy könyvet. 

4. Csipkerózsika - Akit elátkoztak, hogy aludjon, majd az igaz szerelem csókja ébresztette fel

Melyik a kedvenc könyves párod?

Ajjj, hát elég sok olyan páros van, akiket nagyon kedveltem, csak egyet nem tudnék kiválasztani, így inkább írok hármat, és még így is lecsökkentettem a listát.

Ron és Hermione (Harry Potter)

Katy és Daemon (Luxen)

Virág és Ricsi (Szent Johanna gimi)

5. A kis hableány - Aki feladta az életét a szerelemért

Szoktál kipróbálni új műfajokat vagy inkább maradsz azoknál, amelyeket ismersz és szeretsz? Ha kipróbáltál már újakat, melyik volt az utolsó ilyen könyv?

Mostanában egyre többször merek kipróbálni új műfajokat, de azért nyilván még mindig a kedvenceim, a romantikus, ifjúsági, new adult könyvek vannak többségben. Legutóbbi regény "új műfajban" azt hiszem A másik én volt S. J. Watsontól, és bár maga a könyv nem jött be túlságosan, nem kizárt, hogy majd még fogok thrillert olvasni. :)

6. Hamupipőke - Aki elvesztette a cipőjét éjfél után

Melyik volt az utolsó könyv, ami miatt fennmaradtál egész éjszaka?

Bármennyire is meglepő, egyeten könyv miatt sem maradtam fent éjszaka. Annál jobban szeretek aludni...

7. Rapunzel - Akit bezártak egy toronyba

Melyik volt a legrosszabb könyv, amit az elmúlt hónapban olvastál?

Bármennyire is szomorú, de a Harry Potter és a Cursed Child. Nem volt borzasztó, olvastatta magát, de igazából az egész olyan volt, mintha fanfictiont olvasnék, és sajnos nem a legjobbak közül valamelyiket. :/

8. Aladdin - A szegény fiú, aki egy dzsinnt talált

Melyik volt az utolsó "könyvkincs", amit találtál?

A Jane Eyre. Egyszerűen imádtam. 

9. Alice Csodaországban - A lány, aki nyúlüregbe esett

Melyik könyv olvasása során érezted úgy, hogy egy teljesen új világba csöppentél?

A Harry Potternél, minden egyes alkalommal, mikor olvastam valamelyik részt.

10. A békakirály - Az elvarázsolt herceg, aki újra emberré vált

Melyik volt az a könyv, amelyikről azt gondoltad, hogy utálni fogod, de végül mégis megszeretted?

A villámtolvaj mindenképpen ilyen. Annak ellenére, hogy mennyien dícsérik, mennyien imádják, sosem gondoltam volna, hogy ez nekem tetszene. Végül a kíváncsiság győzött, elolvastam, és imádtam. Örülök, hogy végül adtam neki egy esélyt.

11. Jancsi és Juliska - Akik elvesztek az erdőben és egy boszorkány elfogta őket

Melyik testvérpár (fiú-lány) a kedvenced és miért?

Nem igazán tudok választ adni, ennyire a testvérpárok nem szokat megmaradni, vagy ha mégis, akkor azért, mert külön-külön szerettem mindkét testvért, de az egymáshoz való viszonyuk ritkán marad meg.
Oké, néhány órája írtam meg a bejegyzést, és most megkaptam az emlékeztetőt. Daemon és Dee a Luxen sorozatoból. Nem is tudom, hogy felejthettem el őket, pedig éppen az Obliviont olvasom.. Na őket nagyon bírom, ahogy beszólogatnak egymásnak, de mégis azonnal ugranak, ha a másiknak segítségre van szüksége, bármit megtennének egymásért.

12. Piroska - Akit a nagymamának öltözött farkas felfalt

Melyik könyvben csalódtál azután, hogy beleszerettél a borítóba és a fülszövegbe?

A Jóslatok hálójában című könyvben nagyot csalódtam, erről ITT írtam is. Amennyire imádtam a borítót, annyira rosszul sikerült a kivitelezés.

13. Rumplestiltskin - Akinek senki sem tudja a nevét

Melyik az a könyv, amelyiket imádod, de nem kapott elég figyelmet?

Elsőre a Milo szerint a világ jutott az eszembe, az egy olyan könyv, amit bárkinek odaadnék, hogy olvassa el. Ha kíváncsiak vagytok, ITT már írtam róla. 

Read More

Keri Smith: Wreck This Journal (Nyírd ki ezt a naplót) #5

Ma, mint az egyébként a címből is nyilvánvaló, meghoztam a következő naplós adagot. Egyelőre úgy néz ki, egy darabig ez lesz az utolsó, bár egy kicsit több feladattal vagok kész, mint amit itt nektek megmutattam, de néhány esetében nem éreztem, hogy ezt meg kéne osztani.

Mozaik

Egy újabb olyan oldal, ahol nekem kellett kitalálnom a kinyírás módját. Sokáig gondolkodtam, végül papírboltban találtam ezeket a mozaikdarabokat, és azokat ragasztottam be. Hogy ne legyen teljesen egyhangú, igyekeztem kialakítani benne egy szívet is, remélem valamennyire kivehető. Az viszont biztos, hogy idegölő volt beragasztgatni a darabokat, figyelni a mintára, meg minden.

Halott bogarak. Vagy valami olyasmi...

Ez volt az az oldal, amit mindig is tudtam, hogy nem fogok szó szerint venni. Még élő bogár közelébe sem megyek, nem hogy halotthoz... Végül matrica mellett döntöttem, sikerült is vennem pillangósat, és mivel a matrica sem él, ezért mondhatjuk, teljesítettem a feladatot. :D

Mindenhonnan valamit

A feladat szerint erre a két oldalra minden környezetből be kell ragasztani valamit, ahol egy nap megfordulsz. Én blokkokat ragasztottam be Müllerből, Lidl-ből, plusz egy Orsay-s ékszeres zacskó egy darabkáját. Kicsit csaltam is, ugyanis nem egy nap jártam mindegyik helyen, de csak így lett tele az oldal. :D

Csak egy kis színezés, semmi más

Elvileg le kellett volna gurítanom a naplót egy magas dombról, ám ezt passzoltam. Nagyrészt azért, mert nem igazán tudok olyan helyet a közelben, ahol ezt meg tudtam volna tenni. Helyette azért fogtam a kék és zöld pasztellkrétákat, és kiszíneztem az oldalakat, hogy úgy tűnjön, megcsináltam a feladatot.

Hope

Nagyon megtetszett az a feladat, amelyikben egy szót kell újra és újra leírni, így meg akartam csinálni. Aztán nagyon megutáltam magam ezért. A hope szócskát választottam, és egy színnel sem elégedtem meg, mert hét miért ne nehezítsem a saját dolgomat? :D Meglepődnétek, milyen sokáig tartott megírni a két oldalt...

Ünnepélyesen esküszöm, hogy rosszban sántikálok

Ezt a megoldást még talán Molyon, vagy Facebookon láttam, és megtetszett. Bár a kivitelezés nem úgy sikerült teljesen, ahogy szerettem volna, a fejemben sokkal jobban nézett ki, de azért nem lett anyira rossz sem. Na meg Harry Potter rajongóként szinte kötelező. A behajtott sarokban pedig a Mischief Manged kerül.

Mára ennyi volt, és mint már írtam, valószínűleg hosszabb ideig nem jelentkezem ilyen bejegyzéssel. Remélem tetszett ez a kis sorozat, nézzetek vissza máskor is más bejegyzésekért. :)

Read More

Jennifer E. Smith: Milyen lesz a búcsú után?

Jennifer E. Smith egyike a kedvenc szerzőimnek. Hogy miért? Mert bár minden regénye hasonló, mégis más. Mert könnyedek, mégis kicsit izgalmasak. Felvidítanak, elszomorítanak, kikapcsolnak. És, bár nem a legfontosabb, egy részből állnak. Mikor a végére érek valamelyik regényének, tudom, ennyi volt. Nem kell hónapokig, rosszabb esetben évekig várnom a folytatásra, hanem kapok egy egészen lezárt, kerek történetet. És bár kicsit talán mindegyiknek függővége van, mégsem feltétlenül zavaró. Persze első olvasásra idegesítő lehet, mégis szeretem, hogy én dönthetem el, mi lesz végül a főszereplőkkel. Jennifer lezárásaival megadja mindennek a lehetőségét, rábízza az olvasóra a továbbiakat. Nos, ezek után azt hiszem nem meglepő, hogy a Milyen lesz a búcsú után?-t is epekedve vártam. És hogy hogyan tetszett? Olvass tovább. ;)

Elérkezett Aiden és Clare utolsó estéje a főiskola előtt. A pár kénytelen meghozni döntésüket, miszerint együtt maradjanak-e vagy szakítsanak. Tizenkét órájuk maradt, ez idő alatt felidézik kapcsolatuk minden fontos, és talán nem fontos részletét, hátha valamelyik elvezeti őket a megfelelő döntéshez. Az este alatt sok mindenre rájönnek egymással és magukkal kapcsolatban is. A reggel, a búcsú ideje egyre közeledik, a kérdés csupán, hogy ez a búcsú csak reggelre vagy örökre szól. "Bájos, édesen keserű, bölcsességgel és szeretettel teli új, ellenállhatatlan regény a döntéseink nehézségeiről abban az esetben, ha a szívünk és az élet más-más irányt diktál."

Jennifer ezen története is igazán valóságos és aranyos volt, viszont azt is el kell mondanom, kicsit vidámabb történetre számítottam az alaphelyzet ellenére is. Nem igazán tudom miért, hiszen elég nyilvánvaló, hogy inkább lesz keserédes és szomorú a cselekmény. Azért nem kell aggódni, így is élveztem, de időnként ejtettem egy-egy vagy éppen sok könnycseppet. Történetileg nem kell semmi egetrengetőt várni, nem azért kedveltem, egyszerűen az írónő regényeiben van valami, ami magával ragad. Ami beférkőzik a szívedbe, melegséggel tölt el, de pontosan nem tudom mi az a valami. Kicsit megfoghatatlan számomra, úgy érzem, csak akkor értheti meg valaki ezt, ha elolvassa a regény(eke)t. 

Eddig csak áradoztam, de tudni kell, azért nem volt tökéletes. Sőt, azt mondanám, a négy könyv közül ez volt a leggyengébb. Valami most hiányzott. És nem a befejezés. :D Mint már írtam, tetszett, élveztem, de ott volt egy kicsi 'de'. Itt sem tudom megmondani egyértelműen, mi volt a baj, de mindenképpen ott volt. Talán egy kicsit szenvedősebb volt, mint amit akkor el tudtam viselni, talán ezúttal tényleg túl gyorsan pörögtek le az események, és nem tudtunk annyira elmélyülni egy-egy dologban, mint kellett volna. Tényleg nem tudom, de mindenképpen le akartam írni, hogy nem volt tökéletes, nehogy valaki abban a hitbe ringassa magát, hogy egy kedvenc írónő csak tökéletes könyvet írhat.

Bevallom őszintén, elég régen (hónapokkal ezelőtt) olvastam el a Milyen lesz a búcsú után?-t, így a mellékszereplőkre egyáltalán nem emlékszem, ezért róluk nem tudok szót ejteni. (Abban azért biztos vagyok, hogy nem e miatt nem tudtam az előző bekezdésekben nagyon konkrétumot mondani.) Annyi azért rémlik a többi karakterről is, hogy nem voltak rosszak, voltak jó pillanataik, de sajnos semmi több nem rémlik. Ellenben ott van azért Aiden és Clare. Sokan kritizálták Clare-t, hogy től sokat hisztizett, nekem ez olvasáskor nem tűnt fel. Tény, hogy ki volt akadva, szenvedett olykor-olykor, de számomra nem volt idegesítő. Lehetett volna rosszabb is, na meg valamennyire át tudtam érezni, min megy keresztül. Nem, nem voltam hasonló helyzetben, mint az ő párosuk, de mégis átéreztem egy kicsit a nehézségeiket, kínlódásukat.

"Néha pont azok a dolgok érik meg a legjobban, amiket a legnehezebb megtenni."

Aident kifejezetten szerettem. Aranyos volt, és őszintén sajnáltam. Míg Clare végig a szakítás mellett volt, Aiden inkább próbálkozott volna. Felvetette és átgondolta a lehetőségeket, hogy minél jobb döntést hozzanak. Persze egyik verzió esetében sem lett volna egyszerű nekik, de Aiden volt számomra az, aki gondolkodott is, Clare inkább csak a könnyebbik utat válaszotta volna. De ez csak az egyéni véleményem, valószínűleg mások ezt máshogy gondolják. 

Örülök, hogy ezt a könyvet is kézbe vettem, szomorúsága ellenére könnyed olvasmány volt, bár kedvenc nem is lett, nagyon szerettem. Az alaptörténet pedig tényleg a kedvencem. Végigjárni a múltat elméletben és szó szerint is nagyon tetszik. Jó vázat adott az egésznek, mindig kíváncsi voltam, mi lesz a következő állomás. Úgy érzem, máskor is kézbe fogom venni, aki szereti az írónőt, annak valószínűleg ez is be fog jönni. A kulcs, hogy ne várjunk sokkal többet, mint aminek látszik. Csak élvezzük. :)

Szerző: Jennifer E. Smith

Cím: Milyen lesz a búcsú után? (Hello, Goodbye, And Everything In Between)

Oldalak száma: 312

Megjelenés: 2015 (2015)

Kiadó: Maxim

Borító: Nekem tetszik, illik a többi közé

Kedvenc szereplő: Aiden

Legkevésbé kedvelt szereplő: --

Ami tetszett: A múlt fontos eseményeinek felidézése, helyszínek meglátogatása

Ami nem tetszett: Egyértelműen nem tudom megfogalmazni, mi volt az, de valami volt.

Kedvenc idézet: "Igaz, hogy az élet tele van jelekkel. Csak éppen minden embernek valami mást jelentenek."

Read More

Cover Reveal - Julianne Donaldson: Blackmoore

A könyv adatai:
Eredeti cím: Blackmoore
Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633997390
Oldalszám: 344
Fordító: Molnár Edit

A borító:

Fülszöveg:

Kate ​​Worthington jól tudja, hogy soha nem mehet feleségül kiszemeltjéhez, ezért elhatározza, Indiába utazik, hogy megzabolázza nyughatatlan lelkét, és megszabaduljon kellemetlen családjától. Kotnyeles édesanyjának azonban más tervei vannak. Az asszony alkut köt Kate-tel: elutazhat Indiába, de csak akkor, ha egymás után három házassági ajánlatra is nemet mond.

Kate, hogy teljesítse a megállapodást, az impozáns Blackmoore-i kastélyba utazik, és kedves gyerekkori pajtásához, Henry Delafieldhez fordul segítségért.

Ám ha szívügyekről van szó, nincs helye alkudozásnak, és a legalaposabb tervek is dugába dőlhetnek. A zord, szeles észak-angliai partvidéken Kate végül kénytelen szembenézni az igazsággal, amit még saját maga előtt is titkolt.

Lehet, hogy éppen az a házassági ajánlat szabadítja meg a szenvedéseitől, amit feltett szándéka elutasítani?

Az 1820-as években játszódó Blackmoore igazi romantikus regény, egy fiatal nő magával ragadó története, aki komoly áldozatok árán tanulja meg, hogy a szívére kell hallgatnia.

Jegyezd elő!

http://konyvmolykepzo.hu/products-page/arany-pottyos-konyvek/julianne-donaldson-blackmoore-7461

Tedd kívánság-/várólistára Molyon!

https://moly.hu/konyvek/julianne-donaldson-blackmoore

Extra idézetek:

„– Mindenkit kikosarazok, aki van olyan bolond, hogy megkérje a kezem. Hány ajánlatot kell visszautasítanom, hogy a mama végre elfogadja, soha nem megyek férjhez?

A mama némán, összehúzott szemmel billentette oldalra a fejét, és hosszasan méregetett. Remegett a kezem, tüzelt az arcom.

– Hármat – mondta végül a mama közönyös hangon. Azzal ismét a tükör felé fordult.”

„Az ormótlan épület sötét kövekből és magas falakból emelt horgonyként kapaszkodott a világ peremén, az óceán és a láp találkozásánál.Mindig is ilyennek képzeltem Blackmoore-t – a sötét köveket, a csúcsos tetőt, a kémények lépcsőzetes sziluettjét –, amit azonban a gondolataimban légüres tér vett körül. Most kiderült, hogy a derengő monstrum a sötét égbolt és egy, az óceán hullámai által ostromolt kopár szikla között foglal helyet. A gerincemen végigfutó borzongás nem csak a hideg szélnek és a finom sós permetnek volt köszönhető. Ezt a házat a benne uralkodó zord hangulat tette igazán kézzelfoghatóvá. Olyan volt, akár egy kőkísértet.”

A szerzőről:

Julianne Donaldson a nagysikerű Edenbrooke szerzője. Angol szakon végzett, ezután döntött úgy, hogy írásra adja a fejét. Salt Lake Cityben él férjével és négy gyerekével, de minden alkalmat megragad, hogy Angliába utazhasson. További információ: www.juliannedonaldson.com.

Read More

Back to School Tag

Molyon @Lili98 kihívott a Back to School elnevezésű tagre, én pedig úgy gondoltam, a blogon fogom megírni a válaszaimat, mert hát miért ne. Nem is húzom tovább az időt, a bevezetés úgysem érdekel senkit, inkább lássuk a kérdéseket és a válaszokat!

1. Egy könyv, amit minden iskolakezdés alkalmával újraolvasol

Nincs olyan könyvem, amit minidg egy adott időszakban újraolvasok, viszont a Harry Potter-t rengetegszer olvastam már, de bármikor szívesen újra kézbe veszem a köteteket. Kivéve majd a nyolcadikat, az számomra nem tartozik a canon-hoz, de erről majd egy külön bejegyzésben.

2. Minden kötelező olvasmányt elolvastál?

A 12 év alatt minden egyes kötelezőn átrágtam magam. Tény, hogy sokat szenvedtem velük, volt, hogy csak egy elmaradt első óra miatt fejeztem be időre, de igen, elolvastam mindet. Ezeket azonban a gimi alatt sosem nyáron olvastam el, mert különben mire eljutottunk volna a dolgozatig, minden részletet elfelejtettem volna, amik viszont kellettek egy jó jegyhez... 

3. Félsz, hogy mostantól majd kevesebbet tudsz majd olvasni?

Nos, a tényleges válasz előtt tudni kell, hogy nekem még mindig nyári szünet van, az egyetem majd csak októberben kezdődik. Valószínűleg annál kevesebbet nem fogok olvani, mint most teszem, most annyira nem csúsznak a könyvek, de igazából nem is féltem soha attól, hogy kevesebbet fogok olvasni. Tudtam, hogy ez így lesz, de igyekeztem minden alkalmat megragadni egy kis olvasáshoz, szünetek, hétvége... khm... órák:D

4. Melyik sorozat következő részét várod legjobban?

Őszintén szólva fogalmam sincs. Oké, most rálestem a molyos kívánságlistámra, hogy mi fog mostanában megjelenni, és megtaláltam a választ. Nagyon várom a Tükörlelkek második részét, valamint az Anna és a francia csók harmadik részét is nagyon várom, remélem az is meg fog jelenni még ősszel.

5. Mutass egy borítót, ami az iskolakezdésre/jelen évszakra emlékeztet!

6. Te mennyire vigyázol a tankönyveidre?

Hát szándékosan nem tépkedem, meg gyűrögetem őket, de ennyi. Sokáig be is kötöttem őket (vagyis anya:D), de aztán az is elmaradt, szerintem teljesen felesleges volt, egy idő után úgyis elszakadtak. Egyébként pedig kihúzót sokat használtam, beleírogattam, rajzolgattam, ha éppen unatkoztam, szóval nem igazán izgatott, hogyan néznek ki. 

7. Melyik nyári olvasmányodról fogsz írni irodalomórán?

Hát emlékeim szerint ilyen feladatunk nekünk sosem volt, egyetemen meg pláne nem hiszem, hogy lesz, de tegyük fel, hogy mégis kell. Akkor valószínűleg Colleen Hoover November 9-ját választanám. Vagy pedig a Cursed Child-ot, bár azt szigoróan véve már nem nyáron olvastam, hanem már szeptemberben, de mindegy is. :D

Read More

Cover Reveal - Kim Harrison: Every Which Way But Dead - Bárhogyan, csak holtan ne

A könyv adatai:
Eredeti cím: Every Which Way But Dead
Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633995839
Oldalszám: 640

A borító:

Fülszöveg:

Néhanapján egyszerűen nem győzhetsz. 

Rachel Morgan a boszorkány és ex-fejvadász sikeresen meglépett a korrupt vállalat elől, aminek dolgozott, túlélte, hogy összeköltözött egy vámpírral, hogy beindította a saját nyomozóirodáját, és szembeszállt egy vámpírmesterrel.

De lakótársa, Ivy visszaeső vérivó; a pasija, Nick határozatlan időre elhagyta a várost, és úgy tűnik, nem siet vissza; az eszméletlenül vonzó vámpír srác, Kisten pedig állandóan kísértésbe ejti, közben pedig Cincinnati alvilágában dúl a hatalmi háború.

És egy nagyobb gonosz is éledezik. Hogy megmentse a családját, és rács mögé dugja a vámpírmestert, Piscaryt, Rachel rossz alkut kötött, és most elszabadul a pokol – szó szerint. Mert, ha Rachel nem állítja meg Algaliareptet, a fődémont, akkor az lerántja őt a mágikus örökkévalóba, és szolgává teszi a lelkét. Örök időkre.

Jegyezd elő!

http://konyvmolykepzo.hu/products-page/konyv/kim-harrison-every-which-way-but-dead-barhogyan-csak-holtan-ne-7121

Tedd kívánság-/várólistára Molyon!

https://moly.hu/konyvek/kim-harrison-every-which-way-but-dead-barhogyan-csak-holtan-ne

A szerzőről:

Kim Harrison Tornado Alley-ben született és nevelkedett, de jelenleg egy tikkasztóbb éghajlatú helyen tölti mindennapjait. A Boszorkányfutam írónője nagyon rosszul billiárdozik, de nagyon jó kockajátékokban. Dobolni is szokott, amikor senki sem hallja, és rendkívül nehéz megtalálni újhold idején.

Read More

Keri Smith: Wreck This Journal (Nyírd ki ezt a naplót) #4

Megérkeztem a következő Wreck This Journal adaggal, ezúttal sem kell extrém dolgokat várni, azért remélem ez is tetszeni fog nektek, én mindenképp élveztem csinálni ezt az adagot is csinálni.

Metrózzunk Rómában!

Ez a feladat elég sokáig okozott fejtörést, ugyanis a közelemben nincs semmi olyan útvonal, amit le tudtam volna ide másolni. Végül, mint azt láthatjátok, a római metróhálózat térképét másoltam be erre a két oldalra, metróztam is már Rómában, szóval végül azért esett erre a választásom. Nem tökéletes, kicsit kusza, de hát ez van. :D

Álmodozz a szabadban

Nagyon tetszenek a galaxisos képek, bele akartam festeni a naplóban, de mindig bonyolultnak tűnt, sok videót néztem meg YouTube-on, külön papíron is kipróbáltam, és csak azután mertem nekiesni a könyvnek. Nem lett teljesen olyan, mint szerettem volna, valamiért a napló lapja nem akart úgy együtműködni, ahogy kellett volna, de úgy gondolom, egészen jó lett a végeredmény. 

Fura dolgok oldala

A feladat szerint ide fura dolgokat kellett gyűjteni, azt hiszem sikerült teljesíteni, maga a végeredmény is fura lett. Van itt mindenféle, hajfesték dobozának egy darabja, toll, matrica, szívószál, spagetti, gemkapocs és maffin kapszli. Teljesen random kerestem dolgokat, és úgy is ragasztottam be.

Illatozik

Itt is megcsodálhatjátok csodálatos rajztudásom. Nem igazán így képzeltem el a dolgot, viszont magát a feladatot teljesítettem, a könyv még mindig Valentino parfümtől illatozik. De azért nem fújtam rá túl sokat, így is kevés van már, és nem éppen olcsó. :D

Újabb saját ötlet

Mostanság elég sok szórólapot kaptunk, így azokból akartam kivágni, végül ezekre esett a választásom. A ruhák azt hiszem Aldi-s újségból vannak, és természetesen az iTunes kártyák is újságból vannak, nem rendelkezem csak úgy ilyenekkel. :D

Ragadós dolgok

A feladat mézet, rágót és hasinlókat ajánl a teljesítéshez, én azonban nem akartam ezekhez nyúlni, csak túl gusztustalan lett volna, az sem biztos, hogy később ki tudtam volna nyitni a könyvet. :D Így inkább a jobb oldalra matricák kerültek, a bal oldalt pedig dekortapasszal fedtem be, sokkal szebb a végeredmény, mintha a javaslatokat követem. 

Mára ennyi volt, hamarason érkezik majd még egy rész biztosan, remélem ez még a héten bekövetkezik. :)

Read More

Once Upon a Time (1-5. évad)

Elég sokáig érlelődött bennem a gondolat, hogy írjak e a Once Upon a Time című sorozatról, mert nem éppen egyszerű feladat, mindig visszakoztam, nehéz összeszedni azokat a gondolatokat, amik a több, mint száz rész alatt megfogalmazódtak bennem, és megosztásra is érdemesek. Most mégis itt vagyok, egy hónapja értem végére az ötödik évadnak, és bátran kijelentem, kedvenc sorozatot avattam. Évekkel ezelőtt hallottam először a sorozatról, mikor elkezdték adni magyarul a TV-ben, sőt, az egyik részből még részletet is láttam, érdekelt, de akkor még nem voltam annyira sorozatmániás, mint most, így a nézése elmaradt. Most is igazából random választás volt, de jó döntésnek bizonyult, függő lettem. 

Ha valaki nem ismerné a sorozatot, elöljáróban annyit érdemes tudni róla, hogy az egész világa főként a klasszikus Disney meséken alapszik. Mindegyik mese valóság, és a szereplők egy átok következtében a Maine állambeli Storybrooke-ban ragadtak emlékeiktől megfosztva. Emma Swan óvadékügynök, élete azonban teljesen megváltozik, mikor a tízéves Henry születésnapján beállít hozzá, és azt állítja, ő Emma fia, és a nő feladata megtörni az átkot. De ehhez el kell kezdenie hinnie mindabban, amit eddig csak meséknek gondolt. Kicsit lehet kusza lett, mindenesetre itt az első évad előzetese. :)

Minden kezdet nehéz?

Talán. De ennél a sorozatnál ez nem feltétlenül igaz. Nem állítom, hogy az első rész szuper és tökéletes lett, de nekem már ott nagyon tetszett az alap. Nagyon érdekelt, mi fog majd történni, ez egy Pilot esetében nem mindig történik meg. Igazából még az első évad végén sem vágtam rá, hogy kedvenc lett. Persze nagyon tetszett, de számomra igazán a második évadtól indult be az egész. Amin még "túl kell jutni", az az, hogy eleinte nehéz követni, ki hol kicsoda, kivel mi történ a múltban, de ezért semmiképp sem szabad lemondani róla, idővel összeáll majd minden. Vagy legalábbis nagyobb része, nyilván nem lőnek el mindent rögtön, különben mi maradna későbbre. Na meg persze a szinkron. Semmiképp se kezdjétek el szinkronosan, én így tettem, mert a vizsgaidőszak közepén kellett egy kis kikapcsolódás az angolból. anglisztika szak. De konkrétan epizódok kellettek ahhoz, hogy rájöjjek, Zörgőförge az valójában Rumplestiltskin...

Mese, mese, mese

Tudni kell rólam, hogy nagyon-nagyon kevés Disney mesét láttam, konkrétan három klasszikust, meg néhány újabbat, de ennyi. Persze az alap eseményeket nagyjából mindegyik esetében ismerem, de volt, amikor gondolkodnom kellett, melyik mese is áll éppen a középpontban. Szerencsére ez egyáltalán nem gátol a sorozat nézésében, mivel kicsit mindent átírtak. És én ezt imádtam. Imádtam, hogy Hófehérke igazi badass lett, vagy hogy például Red nem, nem lesz Piroska, nagyon nem illik hozzá. vérfarkas. Aztán ott volt Merida, akit nagyon megszerettem, ő is jól el lett találva, nem változtatták meg a karakterét, ugyan az a független, erős csaj, akit a mesében is imádtam. Meg persze az elmaradhatatlan Frozen. Mikor először megjelent, nem tudtam elvonatkoztatni a mesétől, furcsa volt az egész, de aztán egészen megszerettem. Elsa és Kristoff szerintem nagyon jók lettek, és Anna is színészileg jó választás volt, viszont a karakter egy idő után nagyon idegesített. 

Amit még itt ki akarok emelni az a Frankenstein. Azt nem igazán értem, hogy jutott a készítők eszébe betenni, nem éppen mese, de nekem tetszett, jó volt, kicsit más volt, mint a többi. Persze magáról a cselekményszálról is szeretnék írni, de spoilerek nélkül nem igazán tudok, és nem szeretném senkinek elrontani az élményt, egyelőre annyit, hogy, bár sokan panaszkodnak miatta, én imádom, hogy mindenki mindenkivel kapcsolatban áll. A másik dolog meg, hogy állandóan összezavar, összetöri a szívem, konkrétan kiabálok a laptopommal, de olykor vicces is, és azt mondom, mindenképp megéri megnézni. 

A gonoszak a legjobbak?

Részben igaz. Ha egyetlen kedvenc szereplőt kellene kiválasztanom, az Regina lenne. (Sorry, Hook.) Szuper szövegeket írnak neki, és Lana is zseniálisan hozza azt, amit elvárhatunk a Gonosz Királynőtől. Na meg ő nagyjából az egyetlen karakter, aki igazi jellemfejlődésen megy át, és élmény ezt végigkísérni. A mondat első fele ugyan elég negatív, érdekes módon nem zavart, hogy mások nem változnak annyit. Persze ők is teszik, de véleményem szerint nem ennyire feltűnően. A másik gonosz, akit megkedveltem, az Zelena. Eleinte nem bírtam, de később egyszerűen imádtam, hogy sosem lehetett tudni, most megjátssza e magát, vagy sem, mit lesz a következő lépése, stb. Zelenát ennek ellenére azért nem nevezném kedvencnek, Hook-ot viszont annál inkább. Bár már nem annyira gonosz, mint volt, mégiscsak az volt, meg amúgy is... őt így, vagy úgy, de meg kell említeni. Óóó, Rumple-t majdnem kihagytam... Őt nem is kifejezetten szeretem, rengetegszer feldühített, de Robert annyira zseniálisan alakítja, hogy élmény nézni és hallgatni. 

Red, Belle, Rumple, Henry, Emma, Charming, Hófehérke, Regina

Azért nem minden tökéletes.

Hazudnék, ha azt mondanám, semmi hiba nincs a OUAT-ban. Mert van. Kezdve azzal, hogy mikor már sokadszorra jön a Dark Curse, sokadszorra veszítik el a szereplők az emlékeiket, kicsit ideges lehet a néző. A sokadiknál már azt kérdezgettem, hogy új ötletre nem futotta? Nem ront nagyon az élményen, de akkor is bosszantó. És ha már arról beszélünk, mi bosszantó... vagyis inkább kik. Hófehérke és Charming. Az évadok előrehaladtával az írók valamit nagyon elszúrtak velük kapcsolatban, semmi hasznuk, csak úgy vannak, és időnként (vagy inkább állandóan) nyavalyognak valami miatt... 

Hádész

Ennek ellenére a legnagyobb problémám az ötödik évad második felével volt. Leginkább Hádésszal. Elég szomorú, mert nagyon jó "alapanyag", de a színészválasztás borzasztó lett, egyáltalán nem adja azt, amit várnék, ahelyett, hogy gonosz lenne, csak nevetséges. Például a kék lángoló haj egyenesen gagyi, és hihetetlen, hogy az emberek félnek tőle. Na meg a beszéde... Minden második szó után szünetet tart, mintha a néző annyira idióta lenne, hogy másképp nem érti meg a mondandóját... De h már az ötödik évadnál tartunk, ami nekem feltűnt, hogy mintha elfelejtették volna Henry-t. Időnként úgy érződött, csak dísznek van, mert nem akarják kiírni a sorozatból. :/

Lenne még elég sok mondandóm, nem írtam még arról, mennyire imádom az OutlawQueen és a CaptainSwan párost, mennyire hihetetlen volt két ötödik évados "igaz szerelem" (no spoilers), aztán ott volt Sohaország, Pán Péter, Demóna, Szörnyella, Ursula, Mulan, és még sorolhatnám, de azt hiszem itt felfüggesztem, a lényegesebb dolgokat így is leírtam, a többit pedig átérezhetitek, ha adtok a sorozatnak egy esélyt. Bár az ötödik évad évadzárója nem jött be annyira, mint a többi, nagyon-nagyon várom a szeptember 25-öt, mikor végre jön a hatodik évad. Ütős lehet, ha jól oldják meg, remélem így lesz. Zárásnak pedig linkelek nektek néhány fanmade videót, ami nekem nagyon tetszett, ezek spoileresek lehetnek, így csak saját felelősségre. :)

Read More

Ez történt - 2016. augusztus

Véget ért a nyár, kezdődik az iskola. Már akinek, nekem például majd csak októberben, így a következő hónapot arra szánom, hogy beérjem magam kicsit az olvasmányaimmal, esetleg sorozatokkal és filmekkel. Na nem mintha nem ebből állt volna az augusztusom... :D Nagyon sok a szabadidőm, ez a hónap viszont mindenképp csak a sorozatoké volt, abból sokat néztem, jól esett, de most próbálok kicsit visszavenni belőle, mert érzem, kicsit sok volt, kissé függő lettem így nyár végére. Mármint nagyobb függő, mint eddig. A bloghoz most sem éreztem hatalmas késztetést, időnként rám jön, írok egy bejegyzést, de ennyi. Azt viszont még mindig tartom, hogy szeretnék ennél többet írni, többet foglalkozni vele, rendszert vinni az egészbe, de, mint azt az előző havi összegzésbe is írtam, a kivitelezés nehézkes. Majd meglátjuk, hogyan alakul.

Máskor is írtam már, hogy nem olvastam sokat az adott hónapban, most viszont tényleg nem. Ez annyit jelent, hogy egyetlen árva könyvet sem fejeztem be. Még mindig az Üvegvárost nyúzom, több, mint egy hónap alatt csak a feléig jutottam, de ez nem azt jelenti, hogy nem jó, csak egyszerűen most nem vagyok olvasós kedvemben, inkább színeztem, vagy naplót nyírtam. Mindenesetre szeretném még jövő hét hétfőig befejezni, és akkor jöhet a többi, amit idénre még beterveztem. Persze nem fog összedőlni a világ, ha nem fogok a lista végére érni, azért olvasok, mert szeretek, nem azért, hogy kihívásokat teljesítsek. Attól függetlenül, hogy csomóra feljelentkeztem Molyon. :D

Beszerzések:

Rémlik valakinek, hogy az előző hónapban itt megemlítettem, hogy szeretném az új Harry Potter kötetet, de túl drága? Hát az úgy volt... Hogy megrendeltem. :D A pénztárcám azóta is nagyon sír, és tényleg nevetségesen áron adják, de hát mit lehet tenni. Hardcore Harry Potter-rajongóként muszáj volt, kíváncsi vagyok nekem hogy fog tetszeni, elég szkeptikus vagyok, így nem csalódhatok túl nagyot. Ezen kívül pedig anyáék megleptek a hatodik résszel németül, így már négy kötet van meg, lassan de biztosan ezen a nyelven is meglesz a sorozat.

A blog:

Ezen a téren újfent teljesen átlagos hónapot zárhatunk, bár szigorúan véve csak egy értékelés került fel, de született két bejegyzés a Wreck This Journal-omról, valamint kitöltöttem egy Tag-et, és borítót is lepleztünk. Azt pedig továbbra sem tudom kijelölni, melyik napokon várjatok bejegyzést. Jönnek, ahogy jönnek, meglepetés lesz. :D

Katie McGarry: Aki mer, az nyer

Wreck This Journal #2

Wreck This Journal #3

Random Zenés Tag

Cover Reveal

Ezeket néztem:

Once Upon A Time (Egyszer volt, hol nem volt)

Még a hónap elején fejeztem be, azóta kétségbeesetten várom a hatodik évadot. Egyszerűen imádtam a sorozatot, hogy mindenki mindenkivel kapcsolatban áll, és bár az ötödik évad évadzárója nem volt olyan jó, mint a többi, kíváncsi vagyok mit hoznak ki ebből az egészből. Spoilereket nem írnék, aki láttam úgyis tudja, mire gondolok.

Pretty Little Liars (Hazug Csajok Társasága)

Az ediggi legrosszabb évada a PLL-nek a hetedik. Egyszerűen nevetséges, amit már itt művelnek, ugyan azokat a köröket furjuk, mint a legelején, ígérgetik a válaszokat, de semmi... Az évadzáróban az eddigi leglátványosabb halált láthattuk. Elvileg. Gyakorlatilag még mindig nagyon nevetek, ha rágondolok... És már az sem hatott meg, hogy csak áprilisban jön az évad második fele, de a következő tíz részt már kibírom valahogy, és akkor szerencsére végre-valahára búcsút mondhatunk a sorozatnak.

Young and Hungry

Egyszerűen zseniális sitcom! Nagyon hamar ledaráltam az eddigi részeket, vicces volt, kikapcsoló, bár egy idő után Gabi és Josh bénázása bosszantó volt, mégis szinte kedvenc lett. Jók a színészek, nagy kedvenc Sofia és Yolanda lett, mindenképp megéri adni egy esélyt a sorozatnak!

Glee - Sztárok leszünk!

Azt hiszem sok mindent elmond, hogy három hét alatt bedaráltam az összes részét. Egyszerűen beleszerettem a sorozatba, nagyon megszerettem a szereplőket, de azért nem volt tökéletes. A második generációs Glee igazából csak utánzat volt, mágis megszerettem őket, egyedül az ötödik évad második felével volt problémám, ott kicsit megakadtak a dolgok, de összességében imádtam, a zenék majdnem mind szuperek voltak, sokat még a megnézés után is hallgatok YouTube-on, nagyon örülök, hogy adtam neki egy esélyt. 

Faking It (Simlis spinék)

Egyelőre csak két részt néztem meg, így sokat nem tudok mondani, annyi biztos, hogy kicsit képtelen és bugyuta az egész, majd meglátom, hogy fog tetszeni. A magyar cím viszont borzasztó...

Kislány a küszöbön 2

Újabb második rész, amire nem lett volna szükség, nagyon sokszor csak az előző rész eseményei ismétlődtek, ugyanakkor igazából két óra alatt semmi nem történik benne. Azaz SEMMI. És akkor e mellett voltak jó pillanatai, olyanok, amik megnevetettek, úgyhogy még mindig nem tudom mit is gondoljak igazán a filmről. :D

The Greater Good

Sokáig húztam a megnézését, pedig sokan dícsérik. Hát nekem sajnos nem igazán jött be. Nem azt mondom, hogy borzasztó lett volna, érdemes adni neki egy esélyt, meg hát eleve csak rövidfilm, de nem ért fel az elvárásaimmal sajnos.

Severus Snape and teh Marauders

Na ez viszont tetszett. Persze nem canon, és nem tökéletes, nekem tetszett, ahogy bemutatja, milyenek is voltak igazából a Tekergők. Mert bármennyire is szeretnénk azt gondolni, hogy jó emberek voltak, valójában nem volt minden olyan csodás velük kapcsolatban. Ott van James, aki szerint jó poén folyamatosan másokat szívatni, mert kicsit más, nem szimpatikus. Aztán Sirius, aki mindenhez asszisztál, Peter aki vakon követi őket, és Lupin, aki ezek után nem tehet nagyon mást. Azért még kedvelem őket, csak kicsit máshogy is fogok tekinteni rájuk ez után.

Shrek - Lord Farquaad szelleme

Egy újabb rövidfilm, de nem igazán jött be. Nem volt kifejezetten rossz, de valahogy nem fogott meg, szerintem az alapötlet, történet jó, de nem rövidfilmként, egyszer elmegy. 

Egy cipőben

Nem rossz film, de egy kicsit hosszú. Ezt a történetet nem biztos, hogy kellett volna több, mint két óráig húzni, de igazából annyira nem is volt elhúzott. Ami viszont visszavett az élményből, hogy - hiába láttam már nagyjából - vígjátéknak gondoltam, mivel snitten rajta van a vígjáték műfaj. Hát ez nem az, inkább dráma, de abban azért jó, csak lehet, máskor kellett volna megnéznem.

A hónap zenéje:

Read More