Az előző bejegyzésemben ígértem, hogy hamarosan hozom a következő adagot a napló kinyírásából, most pedig végre el is jutottam a bejegyzés megírásáig, ezúttal is hét feladatot mutatok meg nektek. Nem is húzom sokáig, nézzük, miből mi lett!
Idő
Sokáig gondolkodtam azon, hogy fogom megoldani ezt a feladatot, nem akartam csak szimplán leírni, mikor mit csináltam, de azért, ahogy látjátok, túlzásokba sem estem. Az időről eszembe jutott a Doctor Who, így onnan kerestem idézetet, a másik pedig egy óra, amin ennyi áll: whatever, I'm late anyways. Bár ez rám nagyjából sosem igaz, azért nagyon tetzsik, így került erre az oldalra.
Szivárvány
Ez egy újabb olyan oldal, ahol nekem kellett kitalálni, mit csinálok a könyvvel. Miközben a többi oldalt csináltam, előkerültek itthon a pasztellkréták, végül azzal csináltam meg a szivárványt. Nincs túlgondolva, amilyen sorrendben a dobozban voltak, úgy menten rajtuk végig, aztán pedig egy papírzsepivel kicsit összemostam a színeket. Az oldal azóta is fog egy kicsit, de sebaj. :D
Körök
Ennél a feladatnál az oldalt olyan körökkel kellett beborítani, amit találtunk. Az ötlet nem saját, de nagyon megtetszett, így megcsináltam. Itthon elég sok egy és két centes van félretéve, azokat ragaszgattam be egyesével. Igen, egyesével. De azért szerintem megérte, viszont a könyv is nehezebb lett egy kicsit. :D
Körömlakkok mindenhol
Mivel elég sok körömlakkom van, ide mindenképpen azt akartam használni. Eredetileg csak négy különböző színből kentem fel egy-egy csíkot, ez át is üt egy kicsit, majd később random öntöttem az egyik oldalra három különböző színből, és összecsuktam a könyvet, így lett ez a fura minta, a kék hasonlít egy madárra, viszont a többi nem igazán úgy alakult, ahogy az a képzeletemben élt, de mindegy is.
Gondolatok
Az előző bejegyzésben említettem, hogy az ajtóm egy időben tele volt idézetekkel, nos itt is ezekhez nyúltam, csak ezúttal nem beragsztottam, hanem beírtam őket. Bár eredetileg kicsi, rövid gondolatokat kellett volna beleírni, ez nekem jobban tetszett. De azért igyekeztem rövideket keresni, hogy több is ideférjen.
Ujjlenyomatok
Meglepően élveztem ezt a feladatot, semmi különlegeset nem igényel, még gondolkodást sem igazán, de nagyon könnyen bele lehet jönni, simán csináltam volna még egy darabig. A képen egy másik feladat egy részét is láthatjátok, az előző oldalon ugyanis az ott lévő köröket ki kell vágni, és hagyni, hogy mások tegyék tönkre. Még mikor megkaptam a könyvet, akkor vágtam ki az egyiket, a barátnőm kinyírta, visszaadta, így beragasztottam. A többit ezek után viszont nem biztos, hogy kivágom. :/
Megint körömlakkok
Erre az oldalra is a körömlakkok kerültek, amit láttok az még mindig nem az összes, de nem sok maradt ki, illetve akadt duplázás is. Ha valakit érdekelne, melyik milyen márka és szín, megírom szívesen. :D
Mára ennyi lett volna, majd még érkezem a folytatással, és remélhetőleg értékelés is jön hamarosan, mindneképp nézzetek vissza, ha kíváncsiak vagytok. :)
Még júniusban írtam először erről a könyvről, vagyis naplóról, akkor inkább csak ismertettem az egész lényegét, de képeket nem igazán hoztam. Igazság szerint azóta kezdtem el rendesen foglalkozni vele, de főleg az utóbbi héten. Végül úgy döntöttem, hogy sokakhoz hasonlóan én is megosztom, melyik feladattal mit kezdtem. Semmi eget rengetőt nem kell várni, viszont én nagyon élvezem csinálni, biztos, hogy nem ez az utolsó bejegyzés a naplóval kapcsolatban. De akkor most lássuk a lényeget! :)
A borító
Bár az én naplóm nem adja külön utasításba a borító dekorálását, azért megtettem. Így azért kívülről is biztosan látszik, hogy foglalkozom vele. A strassz féleséget, ami rákerült, itthon találtam, semmi extra, de mégis valami. A zöld madzag pedig, ami látszik, a találj egy módot, hogy magaddal tudd vinni a naplót mindenhová feladat eredménye.
Ragassz be egy szalvétát egy étteremből, amire ráírtad egy titkodat!
Azt hiszem, eléggé leszűrhető, hogy nézem a Pretty Little Liars-t, ugyanis az ötlet onnan jött. A főcímdal elejét írtam fel az egyik oldalra, a szalvétán (ami egyébként cukrászdából való) pedig folytattam a szöveget, a helyett, hogy titkot írtam volna bele. "Got a secret / Can you keep it? / Swear this one you'll save / Better lock it in your pocket / Taking this one to the grave."
Számolgassunk madarakat!
Nos, ennek a feladatnak a végrehajtásához nem terveztem kiülni a szabadba madarakat számolgatni, a strigulák félrevezetőek, de pusztán a látszathoz járulnak hozzá. :D A madarakból pedig leszűrhetitek zseniális rajztudásom... Színesceruzákat és tűfilcet használtam, ez sincs túlcicomázva, de nekem egészen tetszik a végeredmény.
Lyukasszunk!
Mikor először eljutottam ehhez az oldalhoz, csak ceruzával átszúrtam a megadott helyeken, de unalmasnak találtam, így a másik oldalra került egy részlet Passenger Holes című számából, ami egyébként nagy kedvencem. Majd ez után jöttek a lufik, amiket tűfilccel rajzoltam meg, végül a hátteret pasztellkrétával színeztem ki, sajnos a friss tűfilc rajz és a pasztellkréta nem feltétlenül a legjobb választás, de hát mi értelme lenne, ha tökéletes lenne? :D
Harry Potter nélkül soha!
Mint óriási Harry Potter rajongó, kétség sem férhetett hozzá, hogy több oldalon is fel fog tűnni a sorozat. Itt a két idézet volt az alap, rajzolni mást terveztem, de semmi nem jutott eszembe. Napokkal később próbálkoztam egy cikesszel, de csúfos kudarcot vallottam, így lett végül egy Halál Ereklyéi szimbólum, és egy kanál, ami Ron érzelmi szintjént reprezentálja. (A biztonság kedvéért, odaírtam, hogy az egy kanál, ha esetleg valaki nem ismerné fel.. :D)
Harry Potter #2
A feladat arra kér, hogy gyűjtsek számokat a világból, kicsit szabadabban értelmeztem, így esett a választás itt is a Harry Potterre. Az első felén a hetes szám felbukkanásait gyűjtöttem össze. Vagyik inkább az, aki az eredeti képet összeállította, és a jobb oldal is képről készült, ezeket megtaláljátok ITT és ITT.
Idézetek mindenhol
Régebben a szobám ajtaja nagyjából tele volt ragasztva különböző idézetekkel, költözéskor sokat megmentettem, így néhányat beragasztottam erre a két oldalra. Olyanokat válogattam, amiket nagyon szeretek, illetve persze olyanokat, amik felfértek az oldalra, annyi biztos, hogy kicsit idegölő volt beragasztani, a könyv nem akart hozzájárulni a tervemhez, de nem adtam fel. :D
Remélem tetszett a bejegyzés, hamarosan érkezem még egy ilyennel, pont van mégegy bejegyzésnyi kész oldalam, közben pedig szorgalmasan dolgozom a többin!
Újabb francia regénnyel lepi meg a Könyvmolyképző Kiadó az olvasóit.
A 14 irodalmi díjat elnyert sikerkönyv egy feszültséggel és érzelemmel teli történetet mesél el négy fiatalról, akik az életükért menekülnek, miközben próbálják kitalálni, hogy miért üldözik őket, és milyen különleges képességeik vannak.
A könyv adatai:
Eredeti cím: Le suivant sur la liste
Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633997109
Oldalszám: 240
A borító:
Fülszöveg:
Két fiú – két lány.
Nekik négyüknek sosem lett volna szabad találkozniuk.
„Nem, én nem olyan vagyok, mint a többiek. A hatalmad ugyan hatással lehetne az én érzelmeimre is, azok azonban máshonnan erednek. Szeretlek, mert ismerlek téged – azt, aki valójában vagy, ismerem, mit titkolsz, mitől félsz. Megérintettelek, Morgane. Kegyetlen fájdalommal járt. Ugyanakkor olyan fénnyel árasztottál el, amit nem ismertem; egy nyers, fenséges árnyakkal áttört fénnyel.”
A szerzőről:
Manon Fargetton (1987– ) Saint-Malóban nőtt fel, tenger, sziklák és viharok között. Az írás sürgető késztetése már igen korán jelentkezik nála, versekkel és dalszövegekkel rója tele iskolai füzeteit. Gimnazista, amikor egy történet körvonalazódik a fejében, ebből születik meg Szabadok, akár egy álom című első regénye, amit tizennyolc éves korában adnak ki.
Azóta a regényhősök egyre sűrűbben és határozottabban kopogtatnak képzelete ajtaján, és ő minden tőle telhetőt megtesz, hogy meghallja a hangjukat, és életre keltse őket képernyőn illetve papíron.
A listával, melyben gyermekkora helyszíneit látogatja végig újra, első thrillerét jegyzi.
Manon jelenleg Párizsban él, és a regényírás mellett világosítóként dolgozik egy színházban.Ami a jövőt illeti – bármi elképzelhető! Nomád lélek: tervei éppoly gyorsan változnak, mint frizurái.
Néhány napja Molyon találtam rá erre a random zenés tag-re, ami szerintem egyszerűen zseniális. Na nem azért, mert mélyenszántó, hanem egyszerűen a randomsága miatt kialakult vicces válaszok miatt. Nos, erre a tag-re sem hívtak ki, de ez mikor tartott vissza engemet az ilyen bejegyzésektől? :D A kérdéseket először ITT láttam, és innen nézem a kérdéseket is. És hogy mi is a feladat? Szükségünk van egy lejátszási listára, lehetőleg keverésre állítva, a kérdésekre pedig az éppen soron következő dal címe a válasz, teljesen mindegy mekkora hülyeség jön ki. Akkor lássunk is neki! :)
1. Ha azt kérdik, "ez rendben van?" erre te:
Social Casualty (5 Seconds of Summer)
2. Mi jellemzi leginkább a személyiségedet?
Somebody to You (The Vamps)
3. Mit szeretsz egy pasin?
Photograph (Ed Sheeran)
4. Mi az életcélod?
Girl Almighty (One Direction)
5. Mi a mottód?
Crazy (Shawn Meneds)
6. Mit szeretnek benned a barátaid?
Broken Home (5 Seconds of Summer)
Csak cover videót találtam.
7. Mire gondolsz gyakran?
Should've Gone Home (Mans Zelmerlöw)
8. Mennyi 2 + 2?
Through the dark (One Direction)
9. Mit gondolsz a legjobb barátodról?
A. M. (One Direction)
10. Mi az élettörténeted?
The A Team (Ed Sheeran)
11. Mi leszel, ha nagy leszel?
Flashlight (Jessie J)
12. Mi jár a fejedben, ha meglátod azt, akit szeretsz?
Blank Space (Taylor Swift)
13. Mit gondolnak rólad a szüleid?
Up All Night (One Direction)
14. Mire fogsz táncolni az esküvődön?
Április (Rúzsa Magdolna)
15. Mit játszanak majd a temetéseden?
Live While We're Young (One Direction) kissé irónikus lenne:D
16. Mi a hobbid?
The Nights (Avicii)
17. Mi a legnagyobb titkod?
Try Everything (Shakira)
18. Mit gondolsz a barátaidról?
Waiting for Love (Avicii)
19. Mi a legrosszabb, ami megtörténhet?
Don't Stop (5 Seconds of Summer)
20. Mi módon fogsz elhalálozni?
22 (Taylor Swift) Ugye ez most nem akar célzás lenni? :D
21. Mi az, amit megbántál?
Fireproof (One Direction)
22. Mi nevettet meg?
Summer Paradise (Simple Plan)
23. Mi ríkat meg?
Daylight (5 Seconds of Summer)
24. Megházasodsz valaha?
Say It, Just Say It (The Mowgli's)
25. Mi ijeszt meg leginkább?
Money (5 Seconds of Summer) Maximum a hiánya... xd
Mikor nekikezdek egy-egy újabb bejegyzésnek, kezdem úgy érezni, időnként csak magamat ismétlem. de hát mit lehet tenni, ha a hasonló témájú könyvekről általában ugyan az jut eszembe? Ugyan azokat az érzéseket élem át, csak a körítés más. Még tavaly olvastam el a Feszülő húrt, és imádtam. A folytatásokat elég hamar befejeztem, de a második kötetig csak idén jutottam el. Alapjaiban véve imádom az olyan sorozatokat, aminél minden kötetben más-más a főszereplő, ugyanakkor féltem belekezdeni a következő részbe. Féltem, hogy talán nem ugorja meg az előző szintjét, és csalódnom kell. De szerencsére nem így történt Beth és Ryan történetét ugyan úgy imádtam, mint Echoét és Noah-ét.
Beth Risk élete koránt sem egyszerű. Ha napvilágot látna családi élete, édesanyját börtönbe zárnák, ő pedig valahova máshova kerülne, nyilvánvalóan olyan helyre, ahova nem akar. A lány igyekszik megvédeni édesanyját, a titkait, de egy nap választás elé kerül, így nagybátyához kerül, és persze új iskolába is, ahol senki nem érti meg őt. Kivéve Ryan Stone. A város büszkesége, népszerű baseballsztár. Élete kívülről tökéletes, de a fiú is őrizgeti titkait. Még a barátai előtt is, akikkel pedig mindenben osztozik, főleg az őrült fogadásokban. A legújabb fogadás központjába Beth kerül, Ryan randija hívja, de a lány senkit nem akar beengedni az életébe. Mi lesz velük? "A kifogástalan hírű fiú egyszeriben kockára teszi álmait – és az életét – a lányért, akibe szerelmes, a lány pedig, aki senkit sem enged igazán közel magához, immár saját meggyőződését vonja kétségbe…"
"Az érzelem méreg. Akik érzelmeket ébresztenek bennem, ártanak nekem. A lényemben sötétlő kőben keresek vigaszt. Ha semmit sem érzek, semmi sem fáj."
Amint azt az előbb olvashattátok, az Aki mer az nyer alaptörténete nem sokban különbözik elődjétől, adott két nehéz sorsú fiatal, akik egymásba szeretnek, egyikük sem számított erre, nem egy nehézséggel kell megküzdeniük a regény során, de a vége mindig boldog. Mindig. Így leírva úgy érződhet, már elegem van ebből. Pedig nem. Érdekes módon a sokadik hasonló sztori is képes magával ragadni, elszomorítani és felvidítani. Egyszerűen csak élveztem olvasni, szeretem, ha meghat egy történet, ha aggódhatok a szereplőkért (már ha persze sikerül megszeretnem őket), és valamilyen szinten még izgalmasak is lehetnek.
A borító után szabadon:)
Fájdalmas, szívszorító, boldog és vicces. Ezzel tudnám leginkább jellemezni a könyvet. Voltak olyan pillanatai, amik igazán fájtak. Ahogy az lenni szokott, de szerencsére ezeket a részeket az írónő ellensúlyozta némi humorral, így nem éreztem azt, hogy túl sok lenne, nem volt elviselhetetlenül szenvedős. Beth részéről sokszor volt veszélyes. Mármint a cselekmény... Óóó igen, tudom, imádjátok, mikor ilyen jól ki tudom fejezni magam... Időnként kifejezetten aggódtam érte, máskor nem tudtam megérteni, mit miért csinál. Tudom, hogy szereti az anyját, segíteni akar neki, de voltak olyan dolgok, amik mellett nem szabadott volna elmennie szó nélkül. És ami azt illeti, csak jól járt azzal, hogy Scott kézbe vette az irányítást. (Mondjuk ez egy regénybe nem meglepő, sőt, ennek így is kellett lennie.)
"A madár elrejti a fejét a szárnya alá. Megértem az érzést, amikor azt kívánod, bár eltűnne körülötted a világ. Ha szárnyaim lennének, én is elbújnék alájuk."
Ryan, ohhh Ryan. Miért imádtalak téged ennyire? Megint az a tipikus eset, amikor nem is tudod miért kedvelsz egy szereplőt, csak így alakul. Most is így történt. Ryan látszólag a tipikus menő srác, jó sportoló, az élete tökéletes. A családja szintén. Vagy talán mégsem. A felszín alatt mindig ott lapulnak a titkok, azok, amiket nem akarnak felszínre hozni. Ryan sokkal többre vágyik, mint amit az apja elrendezett neki, szeretné a saját életét élni, de ez az ő caládjában nem olyan egyszerű. Azt teheti, ami a tökéletesség látszatát elősegíti, még véletlenül sem azt, amihez kedve lenne. És nem ez az egyetlen, ami miatt nagyon nem bírtam a szülőket. Kitagadták a másik fiúkat, Markot csak azért, mert más. És ami a legszomorúbb az egészben, hogy ez a mai világban szinte nap mint nap megtörténik...
Mint azt olvashattátok, megint egy igazán jó könyv került a kezembe annak ellenére, hogy már számtalan ilyet olvastam. És mégis minden alkalommal el tudják érni ugyan azt a hatást. Sajnos a harmadik részig még mindig nem sikerült eljutnom (bár már a polcomon várakozik egy ideje), alig várom, hogy Isaiah történetében is elmélyedjek, remélem abban sem fogok csalódni, azt pedig pláne remélem, hogy hamarosan a további részek is megjelennek a Könyvmolyképzőnél. Mintha olvastam volna róla infót, de már nem emlékszem. Sebaj, jó lesz ez meglepetésnek is. :D
Szerző: Katie McGarry
Cím: Aki mer, az nyer (Dare You To)
Oldalak száma: 492
Megjelenés: 2014 (2013)
Kiadó: Könyvmolyképző
Borító: Imádom, élőben sokkal szebb, mint a képeken
Kedven szereplő: Ryan
Legkevésbé kedvelt szereplő: Ryan szülei
Ami tetszett: A történet, az, ahogy Beth és Ryan szép lassan lebontják a maguk köré felhúzott falakat
Ami nem tetszett: Ahogy Ryan szülei bántak Markkal
Kedvencc idézet: "Hányunknak lesz bátorsága vállalni önmagát, bármit is gondolnak mások?"
Újabb hónapon vagyunk túl, így természetesen megérkeztem az újabb Ez történt bejegyzésemmel. A hónapra igazából a semmit tevés volt jellemző többnyire, mint azt az előző hónap zárásakor írtam, június végén befejeztem az első félévemet az egyetemen (és ha valakit érdekel, az akkor említett vizsgám is végül hármas lett!! :D), azóta csak vagyok. Olvasok, bár nem annyira sokat, filmeket nézek, de többnyire sorozatokkal ütöm el az időt. A blog szempontjából tartom az idei megszokott tendenciát, olykor van kedvem hozzá, máskor nincs, vannak terveim, a megvalósítás még döcögős kissé, de remélem augusztusban-szeptemberben majd minden kialakul ezzel kapcsolatban. Ami pedig ezt a bejegyzést illeti, kicsit változtattam rajta, nekem így jobban tetszik, remélem nektek is. :)
Mint már írtam, nem olvastam nagyon sokat ebben a hónapban, nem volt semmi extra, nem érződik, hogy több szabadidőm lenne, de azt a mennyiséget hoztam, mint amit általában egy-egy hónapban. Természetesen befejeztem a hónap elején a júniusban elkezdett könyvemet, ezen kívül azonban csak három regényt olvastam el, plusz egyet jelenleg is nyúzok. Átlagban egy hét-egy könyv alapon működök, és nem azért, mert annyira lassan olvasnék, hanem mert nem csak olvasással töltöm minden napomat, mint azt már itt is írtam, a sorozatokat is imádom. De akkor lássuk is az olvasási listát!
Sorban az olvasások:
Ben Sherwood: Merülj alá az álmokért
Roboz Léna: Balkáni árnyak
Cassandra Clare: Csontváros
Cassandra Clare: Hamuváros
Cassandra Clare: Üvegváros
Beszerzések:
Júliusban hálás volt a pénztárcám, ugyanis egyetlen egy könyvet sem vettem. Sőt semmilyen formában nem gyarapodott a polcom, helyette a már meglévő könyveimhez nyúltam, és így legalább lassan, de biztosan növelem a magánkönyvtáram olvasottságának százalékát. Sőt, idén már nem szándékozok től sokat vásárolni, de persze akadnak még idei megjelensek, amikre nagyon fáj a fogam. Mint például a Harry Potter and the Cursed Child. De nagyon drága... Legalábbis egy szövegkönyvhöz képest, meg nem is annyira vastag (átlag könyvhosszúság). De ismerem magam, úgyis meglesz majd angolul és magyarul is. :D
A blog:
Bejegyzések szempontjából a szokásos, a havi látogatottság viszont magasan rekordot döntött, aminek nagyon-nagyon örültem. Vannak, akiknek naponta több ennél, ami nekem most a hónapban, de nekem ez is rengeteg, és sokat jelent, örülök, hogy ennyien idetaláltatok. :) Vissza a bejegyzésekhez. Újabb két értékelés került fel, kitöltöttem egy Book Taget, és volt egy Könyvmolyképzős Cover Reveal is.
Itt vezetek be egy kis változást, és összeírom nektek, milyen sorozatokat néztem, és milyen filmeket láttam először, az újranézésekről viszont nem lesz szó, különben mindig nagyon-nagyon hosszú lenne majd a bejegyzés. :D (És ha valakiben esetleg felmerülne, hogy a könyvekről miért nem írok így, ahogy a filmekről: azért, mert róluk úgyis írok majd a blogra.)
Once Upon A Time (Egyszer volt, hol nem volt)
Június végén kezdtem el (ezt említettem is nektek), most már az ötödik évad második felét nyúzom. Egyszerűen nagyon magával ragadó a történet, rengeteg a szerethető karakter, főleg a gonoszok. :D Izgalmas, fordulatos, "szíveket összetörő", látványos és addiktív. Mindenképp megér egy próbát, ha valaki esetleg szemezne vele! És nem kizárt, hogy szentelek neki egy külön bejegyzést is.
One Big Happy
Ez egy 2015-ös sitcom, ami sajnos csak hat részt ért meg, de az a hat rész viccesebb, mint néhány még mindig futó hasonló műfajú sorozat. Rengeteget nevettem, az alapsztori kicsit hihetetlen, érdekes, de az egész szerethető, és érzékelhető, hogy még sok mindent ki lehetett volna hozni belőle, de nyilvánvalóan a jó sorozatokaz kaszálják el, a rosszakat meg húzzák a végtelenségig. Lásd: Pretty Little Liars...
Pretty Little Liars (Hazug csajok társasága)
Ha már a PLL-t emlegettem... Az első néhány évad alatt rajongtam érte, most már csak bosszant, de a hetedik évadnál már nem akarom abbahagyni. Na meg szükségem van a válaszokra!! Erről is lesz majd bejegyzés, mert tudom, hogy nagyon sok mindent tudnék írni, de valószínűleg kivárom a nyári finálét. Kivéve ha valami nagyon-nagyon felidegesít, és mindenáron kikívánkozik belőlem. :D
My Mad Fat Diary
Az első évaddal búcsúztattam a sorozatot, nincs időm, és kedvem sem olyat folytatni, ami nem igazán jön be. Pedig szeretni akartam. Nagyon. De amikor a második évad első részén másodszori próbálkozásra sem jutok túl, azt hiszem elválnak útjaink.
Maga az alap tetszik. Olyan dolgokról beszélnek benne, amiről beszélni kellene, és nem egy tininek (vagy akár felnőttnek is) segítséget nyújthat. Ez tetszett benne, viszont valahogy mégis idegbajt kaptam tőle. Valahogy minden szereplő idegesített, nem az jött át, aminek kellett volna.
Annie
Kiszámítható, kissé klisés, de aranyos és szórakoztató, a maga kategóriájában nagyon jó film. A színészi játék szuper volt, a dalokkal sem volt különöebb bajom, ami inkább zavart, hogy sok volt belőlü, és állandóan dalra fakadtak a szereplők.
Könnyű nőcske
Egyáltalán nem azt kaptam, amit vártam, szerencsére pozitívan csalódtam. Még elég régen láttam az előzetesét, így csak a központi téma maradt meg, az nem, hogy milyen körítést kapott. És ezért imádtam. Nem tucatfilm, vicces, egyedül Penn Badgley zavart. Na nem a színészi játéka miatt, hanem mert alig tudtam elvonatkoztatni a Gossip Girl-től.
Számos pasas
Jobb volt, mint amire számítottam. Nem volt alpári, hanem normális poénok voltak benne. Nem azt mondom, hogy folyamatosan nevettem, mert nem, de nem volt rossz. Egyszer kikapcsolódáshoz tökéletes, tetszik az alapötlet is, és a szereplőkkel sem volt bajom szerencsére.
Zootropolis - Állati nagy balhé
Fogalmam sem volt, miről fog szólni, csak azt tudtam, hogy meg akartam már nézni egy ideje. És nagyon-nagyon imádtam. Vicces volt, jók voltak a poénok nem csak gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is. Egy izgalmas, fordulatos mese, ami minden korosztálynak megfelel. Na meg ami tetszett, hogy nincs benne szerelmi szál, és nem fakadnak dalra minden adandó alkalommal. Óóó majdnem megfeledkeztem Villámról, a lajhárról. Már csak érte megéri megnézni a filmet, zseniális. :D
A nyomorultak
Ez is nagyon tetszett, bár tény, hogy kell hozzá egy bizonyos hangulat. Maga a történet egyszerűen magával ragad, úgy érzed, te is ott vagy, áthat a fájdalom, és szimplán lenyűgöző az egész. A színészek zseniálisak voltak, nagy részüknek a hangját is imádtam, számomra megfelelő volt a szereposztás. Az egyetlen problémám az volt, hogy mindent énekeltek, még az olyan párbeszédeket is, amik nem illettek bele a dallamba, és így kicsit visszavett az élvezhetőségből, de ezen kívül minden szuper volt. :)
Made in Hungaria
Kettős érzéseim vannak ezzel kapcsolatban, egyrészről unalmas volt, semmi extra, másrészről viszont a hangulata jó volt. Valószínűleg nem lesz többször nézős, de egynek mindenképp elmegy.
