Ez történt - 2017. március-augusztus, avagy miért tűntem el, és mi lesz ezután

Szóval... kár szépíteni a dolgokat, az elmúlt fél évben teljesen eltűntem. Sokáig bűntudatom volt és kicsit rosszul éreztem magam, ahányszor csak eszembe jutott a blog, végül a vizsgaidőszak közeledtével mégis teljesen elengedtem. Nem tudtam, mi lesz, de az elmúlt hetekben nagyon hiányzott a blogolás. Sokat gondolkodtam, hogy legyen, gondoltam rá, hogy teljesen újrakezdem más néven, más formában, de mégsem volt szívem teljesen magára hagyni a Reader with Thousand Lives-t, mert rengetegerígy újra itt vagyok. Valószínűsíthetően lesznek változások a korábban megszokottakhoz képest (szeretnék végre rendszert bevezetni, amit gondolom senki nem bánna így lassan öt év után:D), de a változás jó lesz. Én örülni fogok, ha bekövetkeznek, és remélem nektek is tetszeni fog majd. Konkrétumokat most nem írok, maradjanak egyelőre titkok, hátha mégsem jönne össze az, amit tervezek. Mint ahogy eddig nagyjából mindig...  Egyelőre maradjunk ennyinél, és most térjünk rá az olvasós-filmes-beszerzéses, a szokásos Ez történt bejegyzésre (még akkor is, ha már lassan megint hónap közepe van...).

Olvasás szempontjából nagyon jó fél évet tudhatok magam mögött, összesen harmincöt különböző könyv fordult meg a kezeim között, és többségében nagyon élveztem is őket. Nagyrészt a komfortzónámon belül maradtam a romantikus-ifjúsági-fantasy vonalon, de akadt egy-kettő más is, például elolvastam a második Agatha Christie könyvemet is. Angolul is olvastam összesen kilencszer, így teljesítettem az egyik olvasós újévi fogadalmamt is, aminek nagyon örültem. És akkor a teljes lista:

Lauren Morrill: Vakrandi a végzettel

Nova Ren Suma: The Walls Around Us

Peternelle Van Arsdale: The Beast is an Animal

Anna-Marie McLemore: Wild Beauty

J. K. Rowling: Harry Potter and the Order of the Phoenix

Rick Riordan: A titán átka

Rick Riordan: Csata a labirintusban

Colleen Hoover: Maybe Not

Papp Dóra: Tükörlelkek 2.

Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen

Kiera Cass: A Párválasztó

Jandy Nelson: Neked adom a napot

Julie Buxbaum: Három dolgot mondj

Sarah Andersen: Felnőni kiábrándító

J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája

J. K. Rowling: Harry potter és az azkabani fogoly

Lisa Heathfield: Papírpillangók

Marie-Aude Murail: Tartós hullám

Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt

J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege

Sarah Andersen: Puha boldog puffancs

Rick Riordan: Az utolsó olimposzi

Colleen Hoover: Egy nap talán

Jojo Moys: Mielőtt megismertelek

Jennifer E. Smith: Milyen a boldogság?

Leiner Laura: Bábel

Cynthia Hand: Amikor búcsúzunk

J. K. Rowling: Fantastic Beasts and Where to Find Them

Penelope Douglas: Szívatás

Anna Todd: Before

Anna Todd: Nothing More

Colleen Hoover - Tarryn Fisher: Soha, de soha 1.

Colleen Hoover - Tarryn Fisher: Soha, de soha 2.

Colleen Hoover - Tarryn Fisher: Never Never 3.

Cassandra Clare: Elveszett lelkek városa

Beszerzések:

Az elmúlt néhány hónap természetesen nem telhetett el beszerzések nélkül, már csak azért sem, hogy Könyvfesztiválon jártam idént is (erről kivételesen írtam is, ITT elolvasható). Akkor tizenkettő könyvvel gyarapodott a magánkönyvtáram, amiből nyolcat már el is olvastam, előtte kettővel, utána pedig hét könyvet szereztem be. Volt itt molyos ajándékozás, BookDepos rendelés, Libri és bolhapiac is, amit miatt például hozzám került a The House of Hades, Az Olimposz hősei sorozat negyedi része, pedig még az előző három sincs meg. A címek:

Jessica Sorensen: Callie, Kayden és a megváltás

J. K. Rowling: Harry Potter und der Orden des Phönix

Cassandra Clare: Az angyal

Cassandra Clare: A herceg

Cassandra Clare - Sarah Rees Brennan: Az Árnyvadász Akadémia

Julie Buxbaum: Három dolgot mondj

Lisa Heathfied: Papírpillangók

Cynthia Hand: Amikor búcsúzunk

Colleen Hoover: Egy nap talán

Colleen Hoove - Tarryn Fisher: Soha, de soha 1.

J. L. Armentrout: Oblivion - Feledés 3.

Marie-Aude Murail: Tartós hullám

Sarah Andersen: Felnőni kiábrándító

Sarah Andersen: Puha boldog puffancs

J. K. Rowling: Harry Potter und der Feuerkelch

J. K. Rowling: Harry Potter and the Philosopher's Stone (20th anniversary Ravenclaw hard cover)

Rick Riordan: The House of Hades

Nicola Yoon: A nap is csillag 

Nicola Yoon: Minden, minden

Zoe Sugg: Girl Online - A turné

Colleen Hoover - Tarryn Fisher: Soha, de soha 2.

A blogról a bejegyzés elején írtam, az Ezt néztem rész pedig most kimarad. Egyszerűen nagyon sok mindent néztem meg, összesen 45 új filmet és 15 különböző sorozatot, sosem végeznék, ha mindenről írnék, ahogy eddig tettem. Következő hónapban megint jön majd, addig is snitten megnézhetitek a nézéseimet és értékeléseimet, ha érdekelnek. @viky0222 néven vagyok fent. :) 

Jelenlegi kedvenc dal:

Read More

Ez történt - 2017. február

Február hónap hozott jót és rosszat is, nem fogom részletezni, de e miatt sem feltétlenül kerültem blog közelébe annyit, amennyit akartam. Másrészt pedig a vizsgaidőszakot pihentem ki, olvastam, sorozatoztam, szóval a szokásos. Ebben a hónapban sem voltam túl aktív, de egy kicsit jobban, mint januárban. Megfogadtam azonban, hogy nem ígérgetek, sosem jön be. :D Jövök, amikor jövök, meglepetés lesz, mikor új bejegyzés kerül fel. Ma egyébként nálunk is elkezdődött a félév, bár van olyan órám, aminél még nem tudom a tanárt. A vizsgáim szerencsére egész jól lettek, ilyen szempontból nem volt rossz a február. Ja, és azt hiszem mostantól már nem számítok tininek. :(

Olvasás szempontjából egészen jó a helyzet, hat különböző könyv fordult meg a kezem között, kezdve a My Lucky Day-jel, amit még január végén kezdtem el. Nagyon-nagyon imádtam, sajnos írni nem tudok róla a blogon, de mindenképpen ajánlom, ha valaki szereti a romantikus, new adult regényeket. Ezen kívül volt még két angol nyelvű könyv, és két Harry Potter is, abból egyik igazán jót tett a lelkemnek. A végén pedig megkoronáztam ezt az egészet egy LOL könyvvel.

Sorban az olvasások:
S. D. Hendrickson: My Lucky Days
B. T. Gottfred: The Nerdy and the Dirty
J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
S. L. Jennings: Born Sinner
J. K. Rowling - John Tiffany - Jack Thorne: Harry Potter és az elátkozott gyermek
Lauren Morrill: Vakrandi a végzettel

Beszerzések:
Egyetlen egy árva könyvet sem szereztem be, pedig megtehettem volna. Igazán büszek vagyok magamra, hogy sikerült úgy kijönnöm a Libriből, hogy nem vettem könyvet. Kicsit rossz és furcsa érzés volt, de a magánkönyvtáram olvasottsága már 75%-on áll, robogok a 80%-os cél felé.

A blog:
Előző hónapban három bejegyzés született. Elsőként megírtam az előző Ez történt bejegyzésben ígért recenziót. Majd pedig részt vettem a Molyon megszervezett Valentin-napi projekthétben, aminek keretein belül két bejegyzést írtam meg, egy Tag-et és egy filmajánlót. Többet terveztem, sajnos azonban ez most így alakult, majd legközelebb jobban igyekszem. :)
Ruta Sepetys: Tengerbe veszett könnyek
Valentin-napi projekthét #1
Valentin-napi projekthét #2

Ezeket néztem:

Teen Wolf (Farkasbőrben)

És megvolt a félévadzáró. Nagyon sajnálom, hogy most nyárig várni kell, ugyanakkor még van időm felkészíteni magam, hogy tíz rész múlva vége. Nagyon tetszett a tizedik rész is, izgalmas volt, feszültséggel teli, sok mindent megkaptunk, amit vártunk. A végét megkönnyeztem, teljesen vége hangulata volt, és ha így lett volna is elégedett lettem volna. Remélem legalább ilyen jó, de inkább még jobb lesz az utolsó tíz rész is.

Misfits (Kívülállók)

A harmadik évad végével kaszáltam a sorozatot. Az első két évadot továbbra is imádom, és a harmadik is itt-ott egészen jó volt. Sajnálom, hogy innentől változott a szereplőgárda, és az újakra már nem voltam kíváncsi. Sok jót sem hallottam a maradék két évadról, nem akartam elrontani az eddigi élményt. De ezeket a részeket szerintem valamikor újra fogom nézni.

The 100 (A visszatérők)

És csak elérkeztünk a negyedik évadhoz is. Egyelőre ez is tetszik, bár azért még mindig az első évad volt a legjobb. Egyelőre nagyon érdekes a történet, kíváncsi vagyok mit fognak kihozni belőle, hogyan oldják meg ezt az egészet. A szereplőknek azért most is vannak idióta döntéseik, kiabálok, felhúzom magam, de hát ezért élbezem. Sajnos viszont van egy olyan érzésem, hogy még egy évados berendelést nem fog kapni, nagyon csökkent a nézettsége. :(

Awkward (Kínos)

Szerintem nem egészséges milyen gyorsan ledaráltam a sorozatot. Viszont pont egy ilyenre volt szükségem. Semmi komoly, húsz perces. Nem vártam tőle sokat, és szerintem ezért élveztem annyira, amennyire. Sokszor ugyan felidegesített, főleg a harmadik évados Jenna, na meg az utolsó rész, de összességében bírtam a szereplőket. Főleg Sadie-t, aki hiába bunkó, valahogy kedvenc szereplő lett.

How to Get Away with Murder (Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot?)

Folytatódott, majd véget is ért a harmadik évad. Hát sok részt sajnos sosem kapunk, pedig el tudnám nézni még egy darabig. (És szerencsére még legalább egy évadig lesz is rá lehetőségem.) Imádtam ezt is, a végét még mindig nehezen tudom felfogni. Egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ez lesz majd, hogy ő(k) lesz(nek) a háttérben. Viola Davis pedig továbbra is zseniális.

This Is Us (Rólunk szól)

Lassan ennek is véget ér az első évada, de, nem meglepő módon, berendeltek még két (!!) évadot belőle. Egyszerűen imádom, hogy nincs benne felesleges drámázás, akció és hasonlók, mégis minden héten talán a legjobban várt sorozatom. Szeretem a hangulatát, sokszor meghat, kitépi a szívem és hasonlók, de csak mert minden karakter a szívemhez nőtt. Mindegyik, ami hihetetlen. Ahogy az is, hogy hogyan lehet valami ennyire jó.

Scream Queens (Gyilkos történet)

Ez az a sorozat, ami annyira rossz, hogy már jó. Tényleg kicsit gagyi, paródia az egész, remélem annak is indult. Az első évadot nagyon bírtam, a gyilkos kilétét is imádtam, a színészek közül Emma Roberts, Lea Michele és Jamie Lee Curtis igazán fantasztikusak. A második évadon viszont szenvedtem. A történet szinte ugyan az volt, csak a közeg más, néhány szereplő meg már nem is szerepelt. Őszintén szólva remélem nem rendelik be a harmadik évadot, mert a már említett három színésznő miatt képes leszek megnézni...

Magyar vándor

Ez nálam egy hatalmas nem. Rettenetesen szenvedtem, háromszor olyan hosszúnak éreztem, mint amilyen eredetileg, és fogalmam sincs, hogy ez miért jó és vicces... Újabb oka annak, hogy nem nagyon szoktam magyar filmeket nézni. Unalmas is volt, most már szerencsére sokra nem is emlékszem belőle. Remélem életem végéig elkerül a továbbiakban.

Szeretném, ha szeretnél

16 éves film, és én imádtam. Na jó, nem volt tökéletes, de a mai filmek elég nagy részét felülmúlja. Igazából semmi extra, ha a történetet nézzük, de bírom a romantikus filmeket. A színészek is jók voltak, jó kikapcsolódás volt, és biztosan nem most látom utoljára.

Limonádé

Igen, Disney film. Mondhat bárki bármit, időnként csakis ilyen filmekre van szüksége az embernek. Korábban elkerült, de most kifejezetten élveztem. A zenék nagyon tetszettek, nekem nem volt High School Musical utóérzetem sem, pedig valamilyen szinten arra számítottam. Nem kizárt, hogy ezt is megnézem majd máskor is, ha úgy lesz kedvem.

Glee: Koncertfilm

Mióta ledaráltam a Glee-t, azóta meg akartam nézni a koncertfilmet is. Sajnos valamilyen szinten csalódtam benne. Engem csak a koncert érdekelt, rajongók megszólalásai és történetei nem. Számomra csak töletlékrészel voltak, a koncertet viszont még elnéztem volna, a zenét még mindig szeretem.

Legendás állatok és megfigyelésük

Nagy bánatom, hogy nem tudtam moziban megnézni, és így jóval később láttam csak a filmet. De szerencsére nem kellett csalódnom benne, nem volt egyáltalán az az érzésem, hogy nyomatni akarják, hogy ez egy új Harry Potter film, de mégis megvolt az a hangulata, amit a franchise magában hordoz. Tetszett a történet is, a legendás állatok, a látvány, a színészek, kíváncsi vagyok, mit hoznak majd ki a többi filmből.

A hónap dala:

Read More

Ez történt - 2017. január

Emlékeztek, hogy a decemberi összefoglalóban azt írtam, hogy januárban sem lesz majd sok időm, így legkésőbb februárban találkozunk? Hát azért ennyire nem gondoltam komolyan. :D Nagyon sajnálom, hogy egy bejegyzésre sem futotta, de tudjátok mit mondok erről. Februárban mindenképp igyekszem beírni magamat, minél több bejegyzést megírni előre is. Vannak más terveim is, Valentin-hét, rovatok, stb., remélem előbb, mint utóbb sikerül is megvalósítani. Olvasás terén még a vizsgaidőszak mellett is meglepően eredményes hónapot zártam. Filmes/sorozatos téren most kicsit kevesebb volt, de inkább nyilván tanultam. Tegnap megvolt az utolsó vizsgám is, így vagy úgy, végeztem a félévre. Mindössze egy tárgyamnak tudom csak a jegyét. :D

Mint már írtam, olvasás terén jól alakult a január, összesen nyolc különböző regény fordult meg a kezeim között. Az év első napjaiban befejeztem a Bukott angyalok városát, és így végre elolvastam az első Párbajos könyvemet is. Aztán volt itt újraolvasás, recenzió, hosszabb-rövidebb és jobb-rosszabb is, de ami biztos: a Maxim kiadó uralta a hónapomat, az elolvasott könyvek fele Dream válogatás. A magánkönyvtáram olvasottságát is siekrült már 3%-kal feljebb tornázni, haladok a 80%-os cél felé!!

Sorban az olvasások:

Cassandra Clare: Bukott angyalok városa

J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája (illusztrált)

Jennifer E. Smith: Ilyen a boldogság

Meg Rosoff: Majd újra lesz nyár...

David Levithan: Nap nap után

Ruta Sepetys: Tengerbe veszett könnyek

Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó

S. D. Hendrickson: My Lucky Days (ezt csak épp elkedztem tegnap este)

Beszerzések:

Elég eseménytelen volt a január ezen a téren is, mindössze egyetlen könyvvel gazdagodott a magánkönyvtáram. A Maxim kiadótól kaptam meg recenziós példányként a Tengerbe veszett könnyeket, már el is olvastam, a héten még szeretném hozni az értékelését is. Elöljáróban annyit, hogy most sem csalódtam az írónőben, fantasztikus élmény volt a regény, megrázó, de fantasztikus, újabb kedvencet avattam.

A blog:

Hát igen, az év végi összegzős bejegyzésen kívül semmi nem került ki a blogra. Sajnálom, hogy ennyire nem volt időm és energiám, de ezen változtatni már nem lehet. Mint már írtam, februárban igyekszem bepótolni mindent, újult erővel vágok bele a blogolásba. Lehet kinézetet is cserélek, rovatokon gondolkodok, rengeteg könyvértékeléssel vagyok elmaradva, és nyilván a Párbaj miatt is ezekkel mindenképp szeretnék haladni. Na meg mivel ez a blog témája... Értitek azért ugye? :D

Ezeket néztem:

Doctor Who (Ki vagy, Doki?)

Egy év alatt mindössze egyetlen részt kaptunk. Egyet. Elég rossz ennyit várni, bár én kicsit később értem be a sorozatot, mint ahogy a kilencedik évad utolsó részét leadták, de azért na. Ez a karácsonyi epizód nagyon jól esett a lelkemnek. Egyrészt, mert végre visszacsöppenhettem a Doktor és a Tardis világába, másrészt egyébként is jól sikerült. Nem a valaha volt legjobb rész, de nagyon jó megszólalások voltak benne és bírtam Grantet és Lucy-t is. Egyedül az a sipítozós játék ment az idegeimre. :D Capadli-val is végre tudtak mit kezdeni, itt mondtam rá, hogy igen, ő a Doktor, erre a tizedik évad lesz az utolsója. :(

Teen Wolf (Farkasbőrben)

Tartom, hogy a hatodik évad talán az eddigi legjobb. Fantasztikus, izgalmas, a látvány, meg úgy minden. Egyedül Stiles hiányát nem szeretem, mégiscsak kedvenc szereplő, de hát ugyebár pont ez az évad lényege. Egyébként a januári részekkel újabb kedvenc részt avattam, a rész a Ghost Town-nal nagyon creepy, de király volt. Aztán meg átmentek a készítők még kegyetlenebbe, és sorra viszik el az embereket... A kilencedik rész gyilkos volt az emlékekkel, és a tizedik a winter finale. :(

This Is Us (Rólunk szól)

Januárban végre behoztam a lemaradásomat, és beértem a sorozatot. Ez is fantasztikus, részről részre csak egyre jobb, és szerencsére már a második és a harmadik (!!) évadot is berendelték. Imádom követni minden szereplő életét, nehézségiet. Imádom a különböző idősíkok váltakozását. Kimondottan feel good sorozat minden szomorúsága és keserűsége ellenére is. Mindneképp ajánlom. 

Misfits (Kívülállók)

Két hónap után, de végre ezt is folytattam. Az első két évadot egyenesen imádtam minden gusztustalansága, furcsasága és idiótasága ellenére is. Rengeteg jó poén van benne, jók voltak a karakterek. A hamradik évaddal már bajban vagyok. Távozott az a szereplő, aki leginkább életet lehelt a sorozatba, hozták az ő 2.0-ás verzióját, de nem sok sikerrel, és sok minden változott amúgy is. Persze vannak jó pillanatai, vannak, akiket imádok, de nem kizárt, hogy a harmadik évad után kaszálom a sorozatot. 

How to Get Away with Murder (Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot?)

Most jött vissza a sorozat a harmadik évad második felével, egy rész ment le, én pedig még mindig ugyan úgy imádom. Viola Davis még mindig fantasztikus, mindent elképesztően jól hoz, bármit kell eljátszani, ő megcsinálja. A múlt-jelen összevágása megint szuper, a nyomozás is megindult, kíváncsi vagyok, mi lesz a megoldás, mert tuti nem az, amit most próbálnak elhitetni. Ez nem az a sorozat. :D

Káosz karácsonyra

Hát ez nem az én filmem. Egy könnyed vígjátékra számítottam az előzetes alapján, de nagyon nem volt az. Nem fogott meg, sokszor nem is tudtam követni, ki kicsoda, ki kivel van, kinek mi a baja. Jó poénok sem voltak, teljesen más stílusú az egész, mint amit várna az ember. 

A hónap dala:

Read More

Ez történt - 2016. december

Tudom, tudom, egyenesen botrányos, amit ebben a hónapban blogolás szintján űztem. De sajnos tanulás mellett blogolni már nem volt hangulatom, karácsonykor, mikor lett volna időm, nem volt nálam laptop. Így alakult, nincs mit tenni, és januárra sem ígérem, hogy jobb lesz a helyzet. Tudjátok, a viszgaidőszak senkit nem kímél, ha máskor nem, majd februárban találkozunk. :D Na jó, azért egy-két bejegyzésre csak futja majd a tanulás mellett is. Egyébként pedig sokat gondolkodtam, hogy egyáltalán megírjam e ezt a bejegyzést, mert itt az ideje a szoksáos év végi összegzésnek, de mint olvashatjátok, mindkettő meglesz. Mert hát mégiscsak különböznek. 

Olvasás szempontjából szerencsére jobb a helyzet, mondhatni átlagos hónapot zártam. Összesen hat könyv fordult meg a kezem között devemberben. Először is befejeztem a még novemberben elkezdett Vörös betűkkel, sőt, már írtam is róla. Majd egy kis megszakítással jött három angol könyv, két jobb, egy rosszabb, és két molyos kihívás teljesítése miatt egy Kemény Zsófi verseskötetet is elolvastam. Majd elkezdtem a Bukott angyalok városát, szerettem volna még ezt, meg még egy könyvet, elolvasni, de sajnos nem jött össze. Na jó, össze nem omlottam azért.

Sorban az olvasások:

Anne Bishop: Vörös betűkkel

Krista Ritchie - Becca Ritchie: Addicted to You

Kemény Zsófi: Nyílt láng használata

Joey Graceffa: Children of Eden

Lex Martin: Shameless

Cassandra Clare: Bukott angyalok városa

Beszerzések:

Khm... tudjátok, az úgy volt... Minden a karácsonnyal kezdősött. Gondolom senki nem lepődött meg, hogy a karácsony miatt megnőtt a polclakóim száma. Na meg az is segített, hogy Magyarországon is jártam. Először a molyos karácsonyi ajándékozás keretein belül érkezett hozzám két (!!) könyv, majd anyáéktól kaptam meg az egyik legszebb könyvet, amit valaha láttam, nevezetesen: a Fantastic Beasts and Where to Find Them forgatókönyvét. Majd volt egy kis Libris megállónk, tesómtól megkaptam a Harry Potter színezőt, majd barátnőm nyújtott kihagyhatatlan ajánlatot, és végül az Alexandrában zártam az éves könyves vásárlásaimat. De akkor nézzük cím szerint:

J. K. Rowling: Fantastic Beasts and Where to Find Them: The Original Screenplay

J. L. Armentrout: Oblivion - Feledés 2.

J. L. Armentrout: Obsession - Függőség

Harry Potter színezőkönyv

J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája (illusztrált kiadás)

Stephanie Perkins: Isla és a hepiend ennek a magyar címétől még mindig ráz a hideg...

Katie McGarry: Take Me On - Kísérj el!

Anna Todd: Nothing More

A blog:

Hát igen, itt már nem tudok sokat felmutatni, és már írtam is, miért nem. Mindössze egy értékelés és egy Book Tag került fel. A Book Tag is azért, hogy ne csak egy bejegyzés legyen a hónapban. Igazábül azt is napokig tartott megírni, annyira nem volt időm és energiám. Sajnálom, hogy így alakult, de tudjátok, hogy nálam még mindig nem a blog az első a fontossági sorrendben, még mindig csak hobbi. :)

Anne Bishop: Vörös betűkkel

The Christmas Song Book Tag

Ezeket néztem:

Once Upon a Time (Egyszer volt, hol nem volt)

Na jó, csak egy rész volt decemberben, aztán szünetre volnult a sorozat. Egy, mindig utálom ezeket, mert heti egy rész amúgy sem sok, aztán meg még bedobnak egy több hónapnyi szünetet... Kettő, én vagyok az egyetlen, akit zavar, hogy a tizedik résszel felezték a 22 részes évadot? :D Egyébként a félévadzáró nagyon tetszett, imádtam a Pilottal való párhuzamokat, Reginát mindig bírom, és bár a kívánság világ először kicsit fura volt, de bírtam. A vége meg... Ütött rendesen, kíváncsi vagyok. De persze majd márciusban folytatódik...

Teen Wolf (Farkasbőrben)

Hát nem ez is két hét szünetre ment öt rész után? Épphogy elkezdődött november közepén, de legalább jövő héten már folytatódik. Szerencsére az évadot is imádom, minden résszel egyre jobban és jobban, az ötödik részben újra itt volt Stiles, nagyon érdekes az egész, és már kezdenek haladni a megoldás felé, de még úgyis lesz sok bonyodalom. Erre is nagyon kíváncsi vagyok, alig várom a többi részt. De kicsit mégsem, mert ez az utolsó évad. :(

This Is Us

Sajnos most sem sikerült még beérnem, csak egy részre volt időm, de az is jól esett minden komolysága és szomorúsága ellenére. Nagyon erős sorozat, ha más nem februárban mindenképp bedarálom a hátralévő, és a még ki nem jött részeket is.

Gyilkosság az Orient expresszen

Valamiért nem vártam túl sokat a filmtől, sokáig tologattam is, mert a könyvet még nem olvastam. Ezek után biztos el fogom, még úgy is, hogy tudom a végkifejletet. Amiből még mindig nem tértem észhez teljesen. Imádtam a megoldást, a szereplőket és a színészek is jók voltak, mindenképp pozitív csalódás lett.

Reszkessetek, betörők 4

Miért? Mondja meg nekem valaki, miért volt erre szükség. Már a harmadik sem volt az igazi Kevin nélkül, itt meg Kevin megvolt, csak nem Macaulay Culkinnal. Na meg Marv... Meg a többiek... Az egész tönkreteszi az első két részt, amin sokadszorra is ugyan úgy tudok szórakozni. Az már csak hab a tortán, hogy próbálják elhitetni, hogy Kevin még mindig csak nyolc éves, mint az első részben. Kellemetlen, hogy már a másodikban is tíz volt, és azóta is eltelt közben tíz év... És tudtátok, hogy 2012-ben készült ötödik rész is? Na annyira, még nem voltam mazochista, hogy azt is megnézzem.

Büszkeség és balítélet

Nagy elvárásokkal indultam neki a filmnek, és az elején még kicsit aggódtam, de szerencsére aztán nem kellett csalódnom. Nehezen szoktam meg a színészeket, nyilván máshogy éltek a képzeletemben, de végül mégis nagyon tetszett a film. Mindenképp többször nézős lesz, de előbb még a minisorozatot kéne megnézni.

Hosszú álom

Csak az idei filmes kihívás miatt néztem meg, és ahhoz képest, hogy magamtól sosem választottam volna, és nem a műfajom, meg egyebek, nem volt olyan rossz. Valószínű jobban tudtam volna élvezni, követni, ha enm körömfestéshez teszem be háttérzajként, de ez van. Mindenesetre volt benne egy-két zseniális megszólalás, és érdekes is volt.

Whiplash

Szintén filmes kihívás. És nem is tudom mit gondoljak róla. Egy részről zseniális, a két főszereplőt játszó színész fantasztikusan alakított, a zseni része is teljesen átjött, de... untam, és valami hiányzott belőle. És én erre az emberre nem tudok tanárként tekinteni, olyan emberként, aki támogatni és segíteni akar. Akkor sem, ha ő azt mondja, mindent ennek az érdekében csinált.

A könyvtolvaj

Ez is olyan is-is film. Alapjaiban véve tetszene, tetszett a történet, a látvány, a díszlet, a végét meg is sírattam kicsit. De szerintem túl van nyújtva. Nem kellett volna ezt több, mint két órában megcsinálni, így néhol untam, és nem érdekelt, pedig lehetett volna kedvenc is. De azért rossz sem volt, szóval egy próbát mindenképp megér.

A hónap dala:

Read More

Ez történt - 2016. november

Elérkezett a november vége is, és ami azt illeti ebben a hónapban sem voltam túl aktív. Beütött a ZH-időszak (nálunk mondjuk nem így hívják, de így egyszerűbb:D), és nem igazán volt időm normális, minőségi bejegyzésekre, így inkább nem is próbáltam. Rossz, összecsapott bejegyzést nem akarok közétenni csak azért, hogy legyen, de azért így sem tűntem el teljesen, de erről majd később, ahogy az lenni szokott. Olvasás szempontjából is megakadtam kicsit, nem éppen a megfelelő könyvet kezdtem el ebben az időszakban, így inkább sorozatot és filmet néztem, de abból sem sokat. A YouTube viszont végig a barátom maradt, kikapcsolódásként általában ott kötöttem ki. Azt azért nem részletezném, kiket nézek, nem igazán ez a blog célja, de persze ha szeretnétek, sikítsatok, és írok róla. :)

Mint már írtam, november sem az olvasás hónapja volt. Még a hónap elején befejeztem a Girl Online-t, nagyon jó kis könnyed, kikapcsolós történet, nem tökéletes, de a célnak megfelelt. Aztán elkövettem egy hibát. Elkezdtem az 1984-et. Ne értsetek félre, addig, amíg eddig eljutottam kb. 100 oldal, addig tetszett, de nem voltam éppen abban az agyi állapotban, hogy megfelelően belemélyülhessek, így leginkább csak vár. Ha előbb nem, a téli szünetben tuti befejezem. Közben elkezdtem azért mást, mégpedig a Vörös betűkkel című regényt a Twister Media kiadótól, recenziós példányként kaptam (amiért nagyon hálás vagyok, mert szuper kis könyv), így legkésőbb jövő héten olvashattok is róla. 

Beszerzések:

Ebben a hónapban sem túloztam el, csupán egy könyvvel gyarapodott a magánkönyvtáram, és azt is kaptam. A bátyám vette meg magának az új Harry Pottert, elolvasta, majd odaadta nekem, mert hogy nekem még nem volt meg, és magyarul még nem olvastam. Bár maga a történet nem nyerte el annyira a tetszésem, azért jó érzés ezen a nyelven is a polcomon tudni, és kíváncsi vagyok a fordításra is, mert mégis eredetileg is TTB-vel ismertem meg a HP-t. :)

A blog:

Bár, mint már írtam, novemberben sem jutott túl sok időm a blogra, ennek ellenére azért nem maradtatok bejegyzés nélkül. Sőt, több is született, mint oktüberben, már-már sikerült hoznom az átlagot. Igaz, hogy nem sikerült ezeket eloszlatnom a hónapban, de ház ez van, aki olvas, az úgyis tudja, hogy tőlem ezt lehet várni. :D Szóval született két értékelés, volt egy Cover Reveal, írtam a Maxim őszi-téli megjelenéseiről, és megemlítettem a kidó nyereményjátékát is.

Kelly Oram: Szívzűrterápia strébereknek

Colleen Hoover: November 9

Maxim őszi-téli megjelenések

Velef midnen hely ragyogó - a Maxim kiadó nyereményjátéka

Cover Reveal

Ezeket néztem:

Once Upon A Time (Egyszer volt, hol nem volt)

Még mindig a hatodik évad. És a legutóbbi résznél már igencsak bajban voltam. Úgy érzem, az írók nem tudnk mit kezdeni már egy olyan évaddal, amelyik történetileg nincs kettészedve. Hol történik valami, hol nem. Belle és Rumple kapcsolata mostanság csak idegesít, Rumple különösen, pedig egészen bírtam a gonoszságot benne, de most hiába gonosz, nem ugyan olyan. Néhány már csak dísznek vannak. De azért még akad jó is benne, még mindig nagyon szeretem a sorozatot, jövő héten jön a félévadzáró, kíváncsi vagyok mit hoznak ki belőle.

How to Get Away with Murder (Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot)

Mindössze három rész volt novemberben, de azok fantasztikusak voltak. A félévadzáró okozta sokkból még mindig nem jöttem ki teljesen, mind-blowing volt nagyon. Annyira jól játszottak velünk, nézőkkel, hogy minden elismerésem. Bírom, hogy meg merték lépni, és el nem tudom mondani mennyire várom már a januárt, hogy folytatódjon!

Teen Wolf (Farkasbőrben)

A hónap elején gyorsan bedaráltam a még hátra lévő részeimet, majd egy hetet (szerencsére csak annyit) vártam a hatodik évadra. És erre bármennyit megérte volna várni. Elképesztően jól kezdett az évad, és bár a legutóbbi részt még nem láttam (a bejegyzés megírása után jön az is), az első kettő is szuper volt. Úgy érzem, nagyon jó utolsó évad lesz. De persze csak halkan jegyzem ezt meg, nehogy még elszóljam magam.

This Is Us

Októberben már írtam, milyen jól kezdett a sorozat, ám lemaradtam. Azóta sajnos csak három részre volt időm és energiám, négy még mindig hátra van ahhoz, hogy beérjem, de igyekszem. Mindenesetre azt a három részt is imádtam, szívmelebgető azzal együtt, hogy szívszorító. Még mindig azt modnom, ha szeretitek a drámát, mindenképp adjatok neki egy esélyt.

Gilmore Girls: A Year in the Life

Ez is eljött. Elkezdtem a Netflixes próbaidőszakomat, hogy azonnal, szinte éledben nézhessem. Pénteken öttől nagyjából éjfélig szinte felállás nélkül néztem végig. Ééés... egszen tetszett, néhol viszont csalódott is vagyok. Ahogy ülepedett az elmúlt egy hét alatt, ráeszméltem egy-két olyan dologra, ami nem tetszett, első nézésre szinte csak az volt bennem, hogy "jajj de jó, végre itt vannak újra", de a vége nagyon felhúzott. Kegyetlen zárás volt, szükségem lenne még ugyan ennyi részre legalább. Emily változását pedig imádtam. Mindenképp tervezek írni róla egy bejegyzést is, így egyelőre legyen elég ennyi.

Misfits (Kívülállók)

Sajnos eddig csak két részre futotta, de látok benne potenciált. Nem éppen az a stílusú sorozat, amit általában nézek, de nem egy kedvencem született már ilyenből. Kíváncsi vagyok, mit hoznak majd még, amint tudok, szakítok rá időt, mert sajnálom, hogy függőben van.

Hogyan lopjunk felhőkarcolót?

Jobb volt, mint amire számítottam. Nem kifejezetten jó, de egyszer-kétszer nézhető, és időnként még vicces is. A cselekménye elég képtelen, de a kivitelezése egészen jól sikerült. Egy-két jelenetet (főleg a végén az autóval) nagyon bírtam. Ha az ember megfelelően fáradt, akkor jól szórakozhat rajta. Nem lett kedvenc, az se biztos, hogy megnézném mégegyszer, de egynek mindenképp jó volt.

A százéves ember, aki kimászott az ablakon, és eltűnt

Ez is azon filmek egyike, amire azért figyeltem fel, mert mindenhol ott volt. Na meg azért a címe is elég figyelemfelkeltő. Már akkor úgy éreztem, hogy kéne adni neki egy esélyt, de elég sokáig tolódott így is. Végül kihívás miatt néztem meg, és jó választás volt. Ugyan voltak részek, amik untattak, vagy nem tetszettek, de összességében nem volt rossz film. A humora megnyert magának, időnként fogtam a fejem, egy-egy megszólaláson. Na meg a cselekmény… Az ember végig azt mondogatja magában, hogy ilyen nincs… De itt most igen, és jól elszórakoztatott. Örülök, hogy végül csak megnéztem. :)

Betörő az albérlőm

Soha nem néztem volna meg, ha nem azt nézzük az egyik órámon. Ahhoz képest, hogy ’55-ös sokkal viccesebb volt, mint némelyik mai vígjáték. A nénit nagyon bírtam, meg igazából a többieket is. A végkifejlet zseniális. Na meg az öreg nők, mikor átmennek, és nem hagyják békén a többieket. :D Áhh kár is ragozni, jó flm volt, jól esett, meg minden. :D

Pinokkió

Gyerekként kimaradt az életemből és lehet jobb is volt úgy. Nem hiszem, hogy azért nem szórakoztam igazán jól rajta, mert már kinőttem belőle. Sőt, biztos nem, mert mondjuk az Aranyhaj meg A Szépség és a szörnyeteg még mindig nagy kedvenc. Valahogy ez nem volt az igazi. Időnként aranyos volt, de igazság szerint túl sok jót nem találni benne. Persze, tanulságos valamilyen módon, de van ennél jobb is.

Karácsonyi lidércnyomás

A hónap csalódása. Nagyon sajnálom, hogy így alakult, nagy reményeket fűztem hozzá, annyian dícsérik és imádják, szerintem viszont olyan semmilyen volt. Nem volt vicces, sem ijesztő, egyszerűen unalmas volt, alig vártam, hogy vége legyen. Valószínűleg soha többet. :(

Időhurok

Irodalmon néztük meg, egyébként tuti nem látom. Eléggé mind-blowing volt, annak ellenére, hogy olvastam az alapul szolgáló novellát. (Szintén irodalomra kellett. :D) Kicsit sok is volt a vége, nehezen tudom befogadni, de összességében nem volt rossz film.

Mulan

Gyerekként ez is kimaradt, de szerencsére nagyon élveztem. Pont erre volt szükségem, izgalmas volt, na meg egy badass főhősnővel nálam már jól indul egy film. Biztosan elő fog még kerülni, ha mesés kedvem lesz. 

Idegpálya

Az idei év talán legjobban várt filmje nálam, mióta láttam az első előzetest. És szerencsére nem kellett csalódnom. Nem azt mondom, hogy életem legjobb filmje, de élveztem, az alapsztorija meg kicsit ijesztő a mai világra nézve. A végét én kicsit megváltoztatnám (de ahogy olvastam elég sokan). Ennek ellenére tetszett és nem kizárt, hogy újra meg fogom majd nézni.

A hónap dala:

Read More

Ez történt - 2016. október

Újra elseje, újra havi zárás. Mint azt észrevehettétek, októberben igencsak eltűntem az éterből. Ennek egyetlen egyszerű oka van. Az egyetem. Eléggé leszívott a félévkezdés, így a bloghoz sosem maradt elég kedvem és energiám, ellenben az olvasáshoz, na meg a sorozatokhoz. :D Valószínű mivel kevesebb koncentrációt igényelnek. Mindegy is, ez van, majd novemberben megpróbálok többet idetalálni, de nem ígérek semmit. Majd írok, amikor írok, ahogy mindig, mert egyébként szeretem csinálni. Az egyetemen kívül elég eseménytelenül telet el a hónap, egy dolog azért mégis nagy boldogságot hozott. Nem csak teljesítettem a Könyvmoly Párbajt, de közönöségdíjas is lettem. Ezt már egyszer ugyan leírtam a Párbajos bejegyzésemben, de azért jól mutat itt is. :D De inkább térjünk rá a bejegyzés lényegibb részére.

Mint már említettem, az olvasást szerencsére nem kellett hanyagolnom októberben, sikerült időt szakítanom rá, így összesen hat különböző regény került a kezem közé, ebből az utolsót, a Girl Online-t tegnap kezdtem el, így azt még mindig folytatom, egyelőre ígéretesnek tűnik, de még eléggé az elején járok. A többi könyv között most is akadt jó és kevésbé jó is, de maximum egyre, az Oblivion-ra mondom azt, hogy imádtam. Persze nem baj az, ha nem avatok mindig kedvencet, mert aztán annyi mindent akarok majd újraolvasni, hogy az új könyvekre nem lesz időm. :D

Sorban az olvasások:

Jennifer L. Armentrout: Oblivion - Feledés

Jay Asher - Carolyn Mackler: Kezünkben a jövőnk

Huntley Fitzpatrick: Életem a szomszédban

Gayle Forman: Hová tűntél?

Scott Westerfeld: Különlegesek

Zoe Sugg: Girl Online

Beszerzések:

Az előző hónaoban ez a rész valamiért kimaradt, pedig egy könyvvel akkor is gyarapodott a magánkönyvtáram. Anyáék bolhapiacról megmentették nekem a Harry Potter hetedik részét németül, így már csak két könyv hiányzik, és teljes lesz ezen a nyelven is a sorozat. Októerben szintén egy könyvet szereztem be, mégpedig a Tükörlelkek második részét. Az elsőt egyszerűen imádtam, így nagyon-nagyon vágytam a folytatásra, remélem minél hamarabb sorra is tudom keríteni. 

A blog:

Tudom, tudom, botrányos, amit ebben a hónapban műveltem. Vagyis amit nem műveltem... Ahogy írtam, nem volt energiám nekiállni egy-egy értékelésnek, novemberre megpróbálom összekapni magam, de ha nem sikerül, nem sikerül. Azért nem a blog az első a fontossági sorrendemben. Azért három bejegyzés megszületett, volt egy értékelés, egy Cover Reveal és egy Könyvmoly Párbajos bejegyzés.

Kelly Oram: Cinder és Ella

Könyvmoly Párbaj

Cover Reveal

Ezeket néztem:

Once Upon A Time (Egyszer volt, hol nem volt)

Folytatódott a hatodik évad, igazság szerint eddig elég hullámzó a teljesítménye. A harmadik részt például nagyon szerettem, de az ötödik eléggé unalmasra sikerült. Aladdin és Jázmin története nem igazán jött be, míg a tegnapi "kalóz Hook" visszaemlékezés jó lett. Mindenestre még mindig nagyon szeretem a sorozatot, és nagyon kíváncsi vagyok mi fog kisülni ebből az egészből. 

How to Get Away with Murder (Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot?)

Itt is vannak jobb és rosszabb pillanatok, de ugyan úgy imádom, mint eddig. Jelenleg mondjuk nagyo félek attól, hogy az az illető fog meghalni, akit mindenképp be akarnak állítani úgy, hogy meghalt, de remélem, hogy csak egy trükk, hogy félrevezessenek. Majd meglátjuk, elvileg még talán két rész, és kiderül. A remény hal meg utoljára, vagy mi. :D

The Carrie Diaries (Carrie naplója)

Az előző havi zárásban említettem, mennyire nem jött be, de az első évadot azért végignéztem, majd kaszáltam. Nagyon idegesítő volt, Történetileg semmi újat nem adott, sok formában, és persze jobb kivitelezésben, láttam már, a szereplőket sem szerettem meg, így nagyon nem érdekelt mi lesz velük. Egértől például a falat tudtam volna kaparni, az ő részeit sokszor át is tekertem. Ez nagyon nem ez én sorozatom volt. :D

This Is Us

Idei premier, ami már az első résszel megvett magának. Azóta sajnos néhány résszel lemaradtam, a másodikat még láttam, a héten szeretném utolérni magam vele, mert nagyon tetszik. Az epizódok végei meg nagyon hatásosak és meglepőek, így talán lehet jobb is, hogy most egyben tudok megnézni néhány részt. Aki szereti a drámákat, az mindenképpen adjon neki egy esélyt. 

Teen Wolf (Farkasbőrben)

Az új szerelmem. De tényleg. Sokáig meg sem akartam nézni, mert hát egyrészt horror, másrészt hogyan lehetne valami egyszerre horror és vígjáték anélkül, hogy paródiává válna. Hát így. Egyszerűen imádom, nagyon bírom a rengeteg WTF pillanatot, az ember minden rész után rögtön akarja nézni a következőt. Az egyedüli negatívum, hogy a kezdetekben a CGI részek, a farkas kinézet nem igazán sikerült, de a történet már ott nagyon tetszett, így eltekintettem e mellett. Meg mert mindenki azt mondta, hogy csak egyre jobb lesz. :D Most épp a negyedik évadot nyúzom, és igyekszem a végére érni a hatodik évad premierjéig, hogy követni tudjam majd hétről hétre. 

WALL-E

Egyetemen kezdtük el nézni, egyébként valószínű még mindig váratna magára. Nagyon-nagyon aranyos volt, és úgy is fantasztikus volt, hogy az első felében kb. egy szó sem esik. És az üzenete. Hihetetlen, hogy egy animációs filmben mennyi mindent lehet közvetíteni. Egyedül azt sajnálom, hogy két részletben sikerül megnézni, mert órán csak az első fele fért bele az időbe.

A király beszéde

Colin Firth egyszerűen zseniális. Fantasztikusan alakított, egy élmény volt nézni. Maga a történet sem volt rossz, de tény, hogy a történelmi műfaj nem tartozik a kedvenceim közé. Ennek ellenére tetszett, jó volt a történet (bár időnként elkalandozott a figyelmem), igazából az egészet elég jól összerakták, megértem miért kapott Oscart. Nem lett kedvenc film, de megérte megnézni. És annak is örülök, hogy nem hat évvel ezelőtt vágtam neki, kellett az a hat év ahhoz, hogy igazán értékelni tudjam.

A Vaslady

Meryl Streep fantasztikus. Bármilyen szerepben megállja a helyét, ez itt sem volt másképp. Ennek ellenére maga a film nem fogott meg igazán. Az időbeli ugrálások többször is összezavartak, pláne a hallucinációk miatt. A politikai dolgokat sok helyen nem is igazán értettem. Úgy érzem megfelelő háttérismeret nélkül nem lehet feltétlenül élvezni a filmet. Persze, tanultunk néhány dolgot, de közel sem eleget ahhoz, hogy mindent megértsek. Na meg Margaret Thatcher-ről sem tudtam sok mindent, de ezen a film sem sokat változtatott. Nem érzem úgy, hogy teljes képet kaptam volna az életéről. Félre ne értsetek, megértem, hogy nem lehet mindent bemutatni, de nekem ez akkor sem volt kerek.

A felhők fölött három méterrel

A hónap csalódása címet kapja... igen, ez a film. Borzasztó volt. De tényleg. Sablonos és idegesítő volt, Babinál csak Karma idegesített jobban a Faking It-ből. Azt hiszem ez mindent elmond. Fogalmam sincs, miért szeretik ezt a filmet az emberek, én igyekszem ezek után minél messzebbről elkerülni, ahogy a folytatást is.

Agymanók

Na ez viszont a hónap kedvence címet kaphatná meg. Fantasztikus volt, pedig aztán valójában nincs benne semmi akció, nincs főgonosz, akit le kell győzni. És mégis. Az meg külön lenyűgző, hogy milyen kérdéseket feszeget egy animációs film, amit gyerekeknek készítettek. Sok mindent le lehet vonni tanulságként, meg lehet csak szimplán élveni is.

Casablanca

Hát elmondhatom, hoyg ezt is láttam. Többet nem igazán adott a film, nekem valami hiányzott belőle. Nem volt kifejezetten rossz, de biztos nem nézem meg többször.

A nő

Újabb irodalom óra, csak ezt nem élveztem, Szerintem az egész nagyon abszurd volt, meg túlnyújtott. Ezt a történetet felesleges két órában elmesélni, egy is bőven elég lett volna. Ettől eltekintve azért mindenképp elgondolkodtató volt, csak éppen nem az én műfajom.

Éjfélkor Párizsban

A hangulata miatt megéri megnézni a filmet, a huszas évek Párizsa fantasztikus volt, élvezet volt nézni. Ez már nem mondható el a történetről. Unalmas volt, semmi különleges, semmi kiemelkedő, egyik szereplőt sem sikerült megkedvelnem, és hát Rachel McAdams sem kedvencem...

A gondozoo

Újabb elvesztegetett másfél óra. Azt hiszem ebben a hónapban nem igazán sikerültek a filmválasztásaim. :D Beszélő állatokkal engem nem sikerült megvenni, az biztos. A film még vicces sem volt, meg unalmas is volt, nem jött be. :D

Irány a bárka

Na ez nem volt rossz. Aranyos volt, tetszett, hogy ebben a mesében is a barátság a fontos, nem pedig a szerelem. Bírtam a szereplőket, a vége viszont kicsit fájdalmasra, olyan "fejfogósra" sikerült. Viszont azt hiszem így adták meg az utolsó kis pluszt a filmnek. 

A hónap dala:

Read More