Ez történt - 2016. február

Már 2016 második hónapja is eltelt, és én továbbra sem tudom, hová tűntek el a napok. Ahogy januárban, ebben a hónapban sem igazán történtek dolgok, csak úgy voltam, itthon tengődtem és olvastam. Sokat. Állandóan. Na meg sorozatot néztem. Ezt is sokat. Szóval tényleg elmondható, hogy rengeteg szabadidőm volt. Az egyetem majd csak jövő héten kezdődik el itt, ez lesz az első félévem, kíváncsian várom, milyen lesz. Csütörtökön és pénteken nincsenek óráim, így valószínű marad időm több bejegyzésre is, de a héten még szeretnék előre megírni párat, hogy semmiképp ne legyen nagy oangás, továbbra is még sok könyv vár a sorára, vannak egyéb ötleteim, esetleg új rovatok is lehetnek majd, de persze ez még nagyon a jövő, lehet, hogy majd csak nyáron jutok el ideig. Majd meglátjuk. Addig is lássuk a februárt könyves és olvasós szempontból.

Read More

Jennifer L. Armentrout: Árnyak (Luxen 0.5)

Azt hiszem már mindenki találkozott azzal az érzéssel, amikor egy mellékszereplő személyisége, múltja, története annyira felkelti az érdeklődésünket, hogy többet szeretnénk. Egy regényt, vagy legalább egy szösszenetet. Nos számomra ilyen volt Dawson a Luxen sorozatból, annak ellenére, hogy, nagyon sok minden derül ki/történik meg az öt kötet alatt, de azért az mégsem ugyan az, mint egy saját könyv. Szerencsére az írónő is így gondolkodott, és 2012-ben megszületett a Shadows, magyar nevén az Árnyak. Kétszáz oldalnyi Dawsonnal és Beth-szel gazdagodtak a rajongók, és azt hiszem elmondható, hogy nagy sikert arattak.

Nem szeretném túlságosan részletezni a történetet, túl sok mindent lőnék le, ha egy mondatnál többet szeretnék írni a cselekményről, és nem szeretném senkinek sem elrontani az első olvasás élményét. Most mondhatja bárki, hogy de hát ismerjük a múltat, elmesélték, de azért ez így nem száz százalékosan igaz, nyilván vannak dolgok, amik újak voltak. Bármennyire is szerettem volna közelebbről megismerni a harmadik Black ikert, kicsit tartottam is ettől a regénytől (vagy ez még novella? Fogalmam sincs.), hiszen alapjaiban véve nagyon hasonló Deamon és Katy története. Féltem, hogy esetleg csak ismétlés lesz, ugyan azt kapom majd még egyszer, csak más nevekkel, de szerencsére pozitívan kellett csalódnom, mert Dawson egyáltalán nem olyan, mint a testvére. És Beth sem egy Katy. 

Read More

Cover Reveal - Jessica Shirvington: Csábítás

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában a Violet Eden krónikák második része, a Csábítás. Ebben a bejegyzésben, más bloggerekkel együtt a szokásos módon egyidőben, lerántom a leplet a borítóról. Természetsen most is megtalálhatjátok a fülszöveget, néhány információt a könyvről és a szerzőről. Nos nem is húzom tovább az időt, lessétek meg a borítót!

A könyv adatai:
Eredeti cím: Enticed
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordító: Robin Edina
ISBN: 9789633993606

A borító:

Read More

Jessica Park: Titkolni bolondulásig

Mindennek van egy kezdete, mindenből volt valamikor egy első. Nos számomra az első Rubin pöttyös könyv volt Jessica Park trilógiájának nyitókötete, a Szeretni bolondulásig. Már akkor éreztem, hogy az új kiadói sorozatot szeretni fogom, ugyanis imádtam a fent említett regényt. Hamar jött a felismerés: van ennek folytatása is. Izgatott lettem, kíváncsi, de nagyon sokáig tartott, mire végül el tudtam olvasni, ami igazság szerint azért is alakult így, mert első körben csalódtam a könyv vékonysága miatt, azonban most már azt mondom: ez így volt jó. Ennek így kellett lenni, így lett szuper és szórakoztató. Így nem vált unalmassá, plusz jeleneteket is kaptunk, kár volt idáig húzni az olvasást. Egyszerűen kedvenc lett.

Julie szemszögéből már ismerjük Mattet, Finnt (vagyis valami olyasmi), Celeste-et, és a történetet is. A cselekmény nagy részben ugyan az, csupán egy-két plusz jelenetet kaptunk (ahogy már írtam korábban is), de ezúttal az általam imádott Matt bőrébe bújhatunk bele, ami felfed néhány ismeretlen részletet. Hogyan érezte magát a kezdetekben? Hogyan alakult ki benne a szerelem? Mit szólt Fotó Finnhez? Hogyan élte meg Julie érkezését? Erre mind választ kaphatunk. Újra összetörhet a szívünk, újra nevethetünk, mosolyoghatunk, és újra beleszerethetünk a kicsit stréber, vicces pólókat viselő fiúba. És ha úgy gonoljátok (mint ahogyan én először), hogy rövid, ne felejtsétek el, hogy kicsi a bors, de erős.

Read More

Virginia Macgregor: Milo szerint a világ

A világ egy hatalmas hely rengeteg emberrel, akik mind-mind különböznek egymástól, így máshogy is látják a dolgokat. Ez így természetes. Mindenki mást lát bele egy adott pillanatba, képbe, mozdulatba. Mindenki másképp gondolkodik. Miért is kellene, hogy egyezzen például egy felnőtt és egy gyerek véleménye a világról? Más szempontból lehetünk tanúi az eseményeknek. Mást és mást tartunk fontosnak. Ebből adódik az is, hogy nem tetszhet minden embernek ugyan az. Valaki szerint a világ borzasztó, valaki szerint csodálatos. Na és hogy egy kilencéves, szembetegséggel küzdő kisfiú szerint milyen a világ? Virginia Macgregor pontosan ezt próbálta leírni. 

Milo Moonnak retinitis pigmentosája van, azaz idővel meg fog vakulni. Egyelőre még egy kulcslyuknyi résen át látja a történéseket maga körül, és olyan dolgokra is felfigyel, amin más átsiklik. A kisfiú az, akinek feltűnik, hogy a Nefelejcs otthonban, ahová imádott Nagyiját adták be, nagyon furcsa dolgok zajlanak. Nem lenne semmi gond, ha a felnőttek hinnének egy ennyi idős gyereknek, de nem teszik, így Milo szinte teljesen magára marad. Mindössze az illegálisan Angliába menekült Tripi segítségére számíthat önkéntes küldetésében. Vajon sikerrel jár? Jól tudhatjátok, hogy úgysem árulom el, megéri elolvasni, és megtalálni a választ.

Read More

The Book Shuffle Tag 2.0

Nos egészen régen (pontosabban karácsony környékén) volt utoljára book tag bejegyzés a blogon, így gondoltam hozok egyet. Sokat gondolkodtam, melyik kérdéssort töltsem ki, végül azonban úgy döntöttem, hogy a The Book Shuffle Tag-et csinálom meg másodszor, mert azt igazán szerettem csinálni.

Ennek a Book Tag-nek a lényege, hogy tetszőleges mennyiségű zenét felteszel egy lejátszási listára (YouTube, telefon, Spotify, stb.), és véletlenszerű lejátszásra állítod, a dalokhoz pedig hozzárendelsz egy könyvet, ami először eszedbe jut a zenéről.

Újfent a telefonomon lévő zenéket használtam, és mivel nem szeretnék egyáltalán egyezést a két bejegyzés között, azokat a számokat átugrom, amik már voltak az első körben. És a kitöltés után már meg tudom jegyezni, most elég nehéz volt, hogy eszembe jusson egyáltalán egy könyv:D

1. Passenger: Holes

Cecelia Ahern: Amikor megismertelek

Read More

Andy Weir: A marsi

Gondolom mindenki ismeri azt az érzést, hogy egy könyv (vagy éppen a belőle készülő adaptáció) folyamatosan szembe jön velünk, az orrunk alá tolják, mindenhonnan erről olvasunk, teljesen mindegy, hogy a facebook-on lógunk, molyolunk, vagy blogokat nézegetünk. Ilyenkor két dolog történhet meg: vannak, akiket ez csak taszít, ha érdekelte volna őket az adott könyv például, már elegük lesz belőle, lemondanak róla. Aztán vannak az olyanok, köztük én is, akik pont a nagy felhajtás miatt lesznek kíváncsiak. Nos így érkeztem el A marsihoz. Egyszer-kétszer már a film előtt is felbukkant, de sosem érdekelt, ám a film előzetese igazán felkeltette az érdeklődésem, hogy talán tényleg tetszene, ugyanakkor féltem tőle, hogy nem lesz a stílusom. Tévedtem. Nem véletlenül szokták mondani, hogy érdemes kilépni a komfortzónánkból! 

Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra társaival, a könyv kezdetén pedig úgy tűnik, ő lesz az első, aki ott is hal meg. Egy hatalmas porvihar miatt lefújják a küldetést, a csapat idő előtt kénytelen lelépni. Watney azonban megsérül, társai halottnak hiszik, így ott hagyják, ám Markot erősebb fából faragták, túléli, de hamar rájön, alig van esélye a hosszú, boldog életre. Egyedül van, éhen fog halni, vagy éppen a lak elromlott berendezései fogják a vesztét okozni. Vagy talán a környezeti/természeti tényezők? Mindennek folyamatos tanúi lehetnek az olvasók, végig izgulhatunk egyetlen főszereplőnkért, de persze rengeteget nevethetünk, mert a stílusa az egészben az egyik legjobb dolog.

"Csodálatos, hogy egy rakás szarrágó a Földről magyarázza nekem, a botanikusnak, hogyan neveljem a növényeimet. Többnyire figyelmen kívül hagyom őket. Nem akarok arrogánsnak tűnni, de én vagyok a legjobb botanikus a bolygón."

Read More

Ez történt - 2016. január

Mint a címből is felfedezhettétek, úgy döntöttem, 2016-tól havonta írok egy összegző bejegyzést, amelyben természetesen főképp könyves szempontból figyelhetitek meg, milyen is volt számomra az adott hónap. A bejegyzés formátuma még változhat, mindig minden változik egy idő után, semmi sem állandó a blogon (csak én), remélem kedvetekre lesznek ezek a bejegyzések is. Akkor lássuk is, milyen volt a január.

Nos először is szeretném leszögezni, nem is tudom hova tűnt ez a hónap, nagyon gyorsan eltelt, alig tudom elhinni, hogy már február van! Az év első hónapja nem hozott túl sok izgalmat, befejeztem a német kurzusomat, megszereztem a B2-es papírom, aminek nagyon-nagyon örülök, ezért is osztom meg ezt veletek. Egyébként pedig továbbra is sok a szabadidőm, ez az olvasás terén is meglátszik, összesen hat könyvet olvastam el, és egyet pedig elkezdtem (ezt már be is fejeztem). Az évet rögtön egy újraolvasással indítottam, Suzanne Collins trilógiájának utolsó részét végeztem ki másodszor is, A kiválasztottat. Azt kell mondjam, második olvasásra jobban élveztem, azt hiszem itt látszik meg igazán, hogy nem mindegy, melyik könyvet mennyi idősen olvassuk. Na nem vagyok ám olyan idős a magam nem egészen tizenkilenc évével, de az első olvasás óta eltelt három év sokat számított.

Read More