2016. február 22., hétfő

Jessica Park: Titkolni bolondulásig

Mindennek van egy kezdete, mindenből volt valamikor egy első. Nos számomra az első Rubin pöttyös könyv volt Jessica Park trilógiájának nyitókötete, a Szeretni bolondulásig. Már akkor éreztem, hogy az új kiadói sorozatot szeretni fogom, ugyanis imádtam a fent említett regényt. Hamar jött a felismerés: van ennek folytatása is. Izgatott lettem, kíváncsi, de nagyon sokáig tartott, mire végül el tudtam olvasni, ami igazság szerint azért is alakult így, mert első körben csalódtam a könyv vékonysága miatt, azonban most már azt mondom: ez így volt jó. Ennek így kellett lenni, így lett szuper és szórakoztató. Így nem vált unalmassá, plusz jeleneteket is kaptunk, kár volt idáig húzni az olvasást. Egyszerűen kedvenc lett.

Julie szemszögéből már ismerjük Mattet, Finnt (vagyis valami olyasmi), Celeste-et, és a történetet is. A cselekmény nagy részben ugyan az, csupán egy-két plusz jelenetet kaptunk (ahogy már írtam korábban is), de ezúttal az általam imádott Matt bőrébe bújhatunk bele, ami felfed néhány ismeretlen részletet. Hogyan érezte magát a kezdetekben? Hogyan alakult ki benne a szerelem? Mit szólt Fotó Finnhez? Hogyan élte meg Julie érkezését? Erre mind választ kaphatunk. Újra összetörhet a szívünk, újra nevethetünk, mosolyoghatunk, és újra beleszerethetünk a kicsit stréber, vicces pólókat viselő fiúba. És ha úgy gonoljátok (mint ahogyan én először), hogy rövid, ne felejtsétek el, hogy kicsi a bors, de erős.

Egyre elterjettebb manapság, hogy egy sikeres történetet a másik főszereplő (avagy "A" srác) szemszögéből is megírnak, és én szeretem ezt. Elég sokszor imádom őket, van, hogy jobban mint az eredetit, máskor nem jön be annyira (mint például a most olvasott Veszedelmes sorscsapás hogy miért, arról majd később írok). Ugyanakkor számomra kicsit pénz szaga is van a dolgonak, de amíg élvezem ezeket a könyveket, nincs velük semmi bajom. Kifejezetten vártam a Flat-Out Matt-et, és szerencsére csak pozitívan kellett csalódnom. Minden sorát imádtam, jó volt feleleveníteni a kedvenc részeket, és megismerni újakat. Rögtön egy kicsit keserédes novellával kezdődik, amiben Matt és Finn áll a középpontban, ezzel összetörve egy hangyányit a szívemet. Imádtam, hogy Finn előkerült, de az események ismeretében megkönnyeztem. Aztán jönnek azok a jelenetek, amiket ismertünk, de mégis más volt Matt gondolatit is látni, majd jött az a lezárás, amire sok rajongó várt, de az első részből kimaradt.


A szereplők nagy erőssége ennek a sorozatnak, egyszerűen mindannyian szerethetőek, és ami még fontosabb, egyediek. Ott van Matt, aki már csak azzal is a szívemhez nőtt, hogy nem az a tipikus férfi szereplő, aki minden második könyvben feltűnik. Nem sportol, helyette stréber és feliratos pólókat hord. (Amik továbbra is a kedvenceim.) Először végig Finn párti voltam, majd amikor minden kiderült, Matt lett a favorit, és ez így is maradt, de azért a testvért sem lehet szó nélkül hagyni, ugyanolyn imádnivaló, de azért a karakternek van egyetlen nagy problémája. (És ezt most nm írnám le, aki olvasta, az úgyis tudja mire mondom. :D) Aztán Celeste még az abszolút kedvenc, a stílusa kiemeli őt a többiek közül, szerethető, kicsit sajnálnivaló, okos, (kicsit talán túlságosan is) érett lány. Alig várom, hogy egyszer az ő története is a kezem ügyébe kerüljön!

Összességében mindenképp el kell olvasni annak, aki szerette az első részt. Az ezt is fogja, ráadásul gyorsan elolvasható, szóval nincs kifogás. Megéri belemerülni, szórakoztat, megnevettet, néha elszomorít, de a végén úgyis mindig minden jó lesz. Azt hiszem az egyetlen problémám tényleg csak a rövidsége volt, olvastam volna még, de az sem baj, hogy nem az egész Szeretni bolondulásig lett átírva, mert így érdekesebb volt, nem mondtam azt mindenre, hogy "áá ezt tudtam, minek megint elolvasni", hanem tényleg érdekelt. Na szóval: imádtam, kár lett volna kihagyni!

Szerző: Jessica Park
Cím: Titkolni bolondulásig (Flat-Out Matt)
Oldalak száma: 156
Megjelenés: 2014 (2013)
Kiadó: Könyvmolyképző
Kedvenc szereplő: Matt, Celeste
Legkevésbé kedvelt szereplő: Hmm... nem igazán tudom
Ami tetszett: Majdnem minden
Ami nem tetszett: A rövidsége
Kedvenc idézet: "Matt Watkins: A kórház elhagyása után legalább egy évig tartott, mire sikerült lábra állnom. De kezdettől fogva hittem magamban már kisdedként is."

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése