Mint már írtam, a cím igazán különleges, és igazából ez az, ami tökéletesen leírja, mit kapunk, a cselekmény középpontjában ugyanis Kriszti és Orsi áll, akik nem is különbözhetnének jobban. Krisztina kitűnő tanuló, népszerű, szülei büszkesége. Kívülről legalábbis ez látszik, azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, a szülei erőltetik, hogy azt csinálja, amit szerintük kellene, de a lány másra vágyik, ezt egyedül legjobb barátja, Viki (aki egyébként Viktor) tudja. Aztán az érem másik oldalán ott van Orsolya, akit mindenki csak Tragédiának hív. Múltját mindenki ismeri, vagyis azt hiszik, de a teljes igazságot csak ő, és legjobb barátnője, Eszter tudja. Orsi taszító, kibírhatatlan magatartásával menekül problémái elől, küzködik az emberi kapcsolatokkal, de talán minden megváltozhat, ha megjelenik az életében a megfelelő személy.
"A múlt… a múlt nagyon trükkös dolog. Hozzánk tartozik, bennünk él, és azzá tesz bennünket, akik vagyunk. Ám emellett azt is el kell fogadnunk, hogy a múlt csak egy része az életünknek. A jelen és a jövő együtt képes sokkal erősebb lenni, mint az, ami eddig meghatározott minket. Nem azt mondom, hogy el kell engednünk a múltat. Észben kell tartanunk, mit jelent számunkra. De emellett tisztelnünk kell önmagunkat annyira, hogy esélyt adunk a jelen és a jövő változásainak. Hogy azok határozzanak meg minket, hogy formáljanak minket, ahogy halad előre az idő. Az elfogadás és a változtatás félelmetes dolog. De aki szembe tud nézni a félelmeivel, biztos jövőt építhet magának. Az az ember boldog lesz."
