2016. augusztus 1., hétfő

Ez történt - 2016. július


Újabb hónapon vagyunk túl, így természetesen megérkeztem az újabb Ez történt bejegyzésemmel. A hónapra igazából a semmit tevés volt jellemző többnyire, mint azt az előző hónap zárásakor írtam, június végén befejeztem az első félévemet az egyetemen (és ha valakit érdekel, az akkor említett vizsgám is végül hármas lett!! :D), azóta csak vagyok. Olvasok, bár nem annyira sokat, filmeket nézek, de többnyire sorozatokkal ütöm el az időt. A blog szempontjából tartom az idei megszokott tendenciát, olykor van kedvem hozzá, máskor nincs, vannak terveim, a megvalósítás még döcögős kissé, de remélem augusztusban-szeptemberben majd minden kialakul ezzel kapcsolatban. Ami pedig ezt a bejegyzést illeti, kicsit változtattam rajta, nekem így jobban tetszik, remélem nektek is. :)

Mint már írtam, nem olvastam nagyon sokat ebben a hónapban, nem volt semmi extra, nem érződik, hogy több szabadidőm lenne, de azt a mennyiséget hoztam, mint amit általában egy-egy hónapban. Természetesen befejeztem a hónap elején a júniusban elkezdett könyvemet, ezen kívül azonban csak három regényt olvastam el, plusz egyet jelenleg is nyúzok. Átlagban egy hét-egy könyv alapon működök, és nem azért, mert annyira lassan olvasnék, hanem mert nem csak olvasással töltöm minden napomat, mint azt már itt is írtam, a sorozatokat is imádom. De akkor lássuk is az olvasási listát!

Sorban az olvasások:
Ben Sherwood: Merülj alá az álmokért
Roboz Léna: Balkáni árnyak
Cassandra Clare: Csontváros
Cassandra Clare: Hamuváros
Cassandra Clare: Üvegváros

Beszerzések:
Júliusban hálás volt a pénztárcám, ugyanis egyetlen egy könyvet sem vettem. Sőt semmilyen formában nem gyarapodott a polcom, helyette a már meglévő könyveimhez nyúltam, és így legalább lassan, de biztosan növelem a magánkönyvtáram olvasottságának százalékát. Sőt, idén már nem szándékozok től sokat vásárolni, de persze akadnak még idei megjelensek, amikre nagyon fáj a fogam. Mint például a Harry Potter and the Cursed Child. De nagyon drága... Legalábbis egy szövegkönyvhöz képest, meg nem is annyira vastag (átlag könyvhosszúság). De ismerem magam, úgyis meglesz majd angolul és magyarul is. :D

A blog:
Bejegyzések szempontjából a szokásos, a havi látogatottság viszont magasan rekordot döntött, aminek nagyon-nagyon örültem. Vannak, akiknek naponta több ennél, ami nekem most a hónapban, de nekem ez is rengeteg, és sokat jelent, örülök, hogy ennyien idetaláltatok. :) Vissza a bejegyzésekhez. Újabb két értékelés került fel, kitöltöttem egy Book Taget, és volt egy Könyvmolyképzős Cover Reveal is.

Ezeket néztem:
Itt vezetek be egy kis változást, és összeírom nektek, milyen sorozatokat néztem, és milyen filmeket láttam először, az újranézésekről viszont nem lesz szó, különben mindig nagyon-nagyon hosszú lenne majd a bejegyzés. :D (És ha valakiben esetleg felmerülne, hogy a könyvekről miért nem írok így, ahogy a filmekről: azért, mert róluk úgyis írok majd a blogra.)

Once Upon A Time (Egyszer volt, hol nem volt)
Június végén kezdtem el (ezt említettem is nektek), most már az ötödik évad második felét nyúzom. Egyszerűen nagyon magával ragadó a történet, rengeteg a szerethető karakter, főleg a gonoszok. :D Izgalmas, fordulatos, "szíveket összetörő", látványos és addiktív. Mindenképp megér egy próbát, ha valaki esetleg szemezne vele! És nem kizárt, hogy szentelek neki egy külön bejegyzést is.

One Big Happy
Ez egy 2015-ös sitcom, ami sajnos csak hat részt ért meg, de az a hat rész viccesebb, mint néhány még mindig futó hasonló műfajú sorozat. Rengeteget nevettem, az alapsztori kicsit hihetetlen, érdekes, de az egész szerethető, és érzékelhető, hogy még sok mindent ki lehetett volna hozni belőle, de nyilvánvalóan a jó sorozatokaz kaszálják el, a rosszakat meg húzzák a végtelenségig. Lásd: Pretty Little Liars...

Pretty Little Liars (Hazug csajok társasága)
Ha már a PLL-t emlegettem... Az első néhány évad alatt rajongtam érte, most már csak bosszant, de a hetedik évadnál már nem akarom abbahagyni. Na meg szükségem van a válaszokra!! Erről is lesz majd bejegyzés, mert tudom, hogy nagyon sok mindent tudnék írni, de valószínűleg kivárom a nyári finálét. Kivéve ha valami nagyon-nagyon felidegesít, és mindenáron kikívánkozik belőlem. :D

My Mad Fat Diary
Az első évaddal búcsúztattam a sorozatot, nincs időm, és kedvem sem olyat folytatni, ami nem igazán jön be. Pedig szeretni akartam. Nagyon. De amikor a második évad első részén másodszori próbálkozásra sem jutok túl, azt hiszem elválnak útjaink. 
Maga az alap tetszik. Olyan dolgokról beszélnek benne, amiről beszélni kellene, és nem egy tininek (vagy akár felnőttnek is) segítséget nyújthat. Ez tetszett benne, viszont valahogy mégis idegbajt kaptam tőle. Valahogy minden szereplő idegesített, nem az jött át, aminek kellett volna.

Annie
Kiszámítható, kissé klisés, de aranyos és szórakoztató, a maga kategóriájában nagyon jó film. A színészi játék szuper volt, a dalokkal sem volt különöebb bajom, ami inkább zavart, hogy sok volt belőlü, és állandóan dalra fakadtak a szereplők.

Könnyű nőcske
Egyáltalán nem azt kaptam, amit vártam, szerencsére pozitívan csalódtam. Még elég régen láttam az előzetesét, így csak a központi téma maradt meg, az nem, hogy milyen körítést kapott. És ezért imádtam. Nem tucatfilm, vicces, egyedül Penn Badgley zavart. Na nem a színészi játéka miatt, hanem mert alig tudtam elvonatkoztatni a Gossip Girl-től.

Számos pasas
Jobb volt, mint amire számítottam. Nem volt alpári, hanem normális poénok voltak benne. Nem azt mondom, hogy folyamatosan nevettem, mert nem, de nem volt rossz. Egyszer kikapcsolódáshoz tökéletes, tetszik az alapötlet is, és a szereplőkkel sem volt bajom szerencsére.

Zootropolis - Állati nagy balhé
Fogalmam sem volt, miről fog szólni, csak azt tudtam, hogy meg akartam már nézni egy ideje. És nagyon-nagyon imádtam. Vicces volt, jók voltak a poénok nem csak gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is. Egy izgalmas, fordulatos mese, ami minden korosztálynak megfelel. Na meg ami tetszett, hogy nincs benne szerelmi szál, és nem fakadnak dalra minden adandó alkalommal. Óóó majdnem megfeledkeztem Villámról, a lajhárról. Már csak érte megéri megnézni a filmet, zseniális. :D

A nyomorultak
Ez is nagyon tetszett, bár tény, hogy kell hozzá egy bizonyos hangulat. Maga a történet egyszerűen magával ragad, úgy érzed, te is ott vagy, áthat a fájdalom, és szimplán lenyűgöző az egész. A színészek zseniálisak voltak, nagy részüknek a hangját is imádtam, számomra megfelelő volt a szereposztás. Az egyetlen problémám az volt, hogy mindent énekeltek, még az olyan párbeszédeket is, amik nem illettek bele a dallamba, és így kicsit visszavett az élvezhetőségből, de ezen kívül minden szuper volt. :)

Made in Hungaria
Kettős érzéseim vannak ezzel kapcsolatban, egyrészről unalmas volt, semmi extra, másrészről viszont a hangulata jó volt. Valószínűleg nem lesz többször nézős, de egynek mindenképp elmegy.

A hónap dala:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése