2015. május 7., csütörtök

Kerstin Gier: Rubinvörös


Elég sok emberrel előfordult már, hogy többek között azért is olvasott el egy könyvet, mert a

közvélemény imádta, és folyamatosan dicséri, aztán pedig jön a csalódás. Nos, sajnos velem is ez történt a Rubinvörös esetében. Nem állítom, hogy nem tetszett, sőt érdekes volt, de valamit hiányoltam. Nem éreztem, hogy nekem mindenképp tudnom kell a végét, nem igazán értettem meg a történetet, és olyan volt, mintha nem történne semmi, közben pedig minden.

A történet során megismerkedhetünk Gwendolynnal, akinek családja koránt sem hagyományos. Ugyanis néhányan tudnak utazni az időben.. Ehhez hozzá jön, hogy nem is neki kéne örökölni ezt a képességet, ám egy napon csak úgy a 19-20. század fordulóján találja magát. Na most akkor mi is van? Hát ezt én sem tudom igazán...

2015. március 28., szombat

Jennifer E. Smith: Létezik térkép a szerelemhez?

Olvastam már másik könyvét is Jennifernek (értékelés itt), és ugyan azt az élményt kaptam, és
egyszerűen ezt a regényt is imádtam! Ennél a könyvnél nem szabad túl sok történetet, izgalmat várni, mégis eltölt némi izgalommal, csak nem a megszokott "fantasy-regényes" módon. Szurkolsz a főszereplőknek, és a végén... fogalmad sincs mi történt.

A történet során megismerkedhetünk Lucy-val és Owennel, akik egy házban laknak, és egy nagy áramszünet során együtt ragadnak bent a liftben. Miután kiszabadulnak, egész éjjel együtt járják be Manhattan utcáit. Azonban hamarosan Lucy külföldre költözik, és Owent is másfele sodorja az élet. Vajon találkoznak még?

2015. február 27., péntek

Anna Sheehan: Hosszú álom


Ennek a könyvnek a fülszövegét elég érdekesnek találtam, és mivel nagyon szeretem a disztópiákat,

gondoltam adok neki egy esélyt. Az ötlet nagyon jó alap, azonban a kivitelezése sajnos nem nyerte el a tetszésemet maradéktalanul.

Olvasás során elég sokat gondolkodtam milyen érzés lehet felébredni 62 év alvás/hibernáció után egy olyan világban, ahol a szeretteid már nem élnek, és nem értesz semmihez, nem ismersz senkit, és rájöttem, elég rossz lehet,tehát a történet ezen része hiteles volt már amennyire egyelőre egy disztópia lehet:D. Azonban a könyv nagy része számomra unalmas volt, és mindössze nagyjából az utolsó egy negyed részét élveztem. Nagyon sajnálom, hogy így alakult, de ilyen is van.

2015. január 25., vasárnap

Anna Todd: After


Húha most igazából saját magamat állítom nehéz helyzetbe azzal, hogy erről a könyvről normális

értékelést szeretnék írni. Nem szeretnék túl ömlengős lenni, nem szeretném túldicsérni, pedig egyszerűen imádtam!

Barátnőm olvasta el hihetetlen rövid idő alatt, és áradozott róla. Majdnem egy évvel később ez még mindig tartott, egyre kíváncsibb lettem, így nekiálltam. Aztán egyszer csak elrepült mind a 100 fejezet, és én ott maradtam összetörve. Mert ez a könyv összetör. Földbe döngöl. Mindemellett megnevettet. Ez a könyv durva. Valóságos. Maga az élet.

2014. december 31., szerda

Összegezzünk idén is!


Először is mindenkinek szeretnék nagyon boldog új évet kívánni! 2014 is sok mindenben volt meghatározó minden szempontból, még ha csak egy kicsit is. Most, a tavalyihoz hasonlóan, szeretném összegezni az évet könyves szempontból. :)

Idén elolvasott könyvek: 54 db [Sikerült teljesítenem az 50-es célt*-*]
Ennyiről írtam a blogon: 22 db
És ennyiről tervezek még írni: 18 db 

2014. december 30., kedd

Helena Silence: Enigma


Erről a regényről se gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog, ennyire beszippant majd. Elég

régóta szerettem volna olvasni, mert nagyon kíváncsivá tett az érző alap. Nagyon örülök, hogy pozitív élmény volt az olvasás!

A történet kezdetén megismerkedünk Lenával, aki elvesztette szüleit, így nagybátyához kerül. Lenát azonban gyötri a szüleivel történt tragédia, mert úgy gondolja megakadályozhatta volna, ha az álmaira hallgat. Lena ugyanis érző. Nagybátya megtanítja rá, hogyan teheti hasznossá képességét, de arra is, hogyan zárja ki azt. Aztán minden új fordulatot vesz, mikor Lena egy újabb tragédia kimenetelét látja meg. Ezúttal azonban mindent megtesz, hogy megállítsa!

2014. december 29., hétfő

Gayle Forman: Csak egy nap


Erre a könyvre több okból is kíváncsi voltam. Először is Gayle Forman miatt, mert már a Ha maradnék is tetszett, másodszor, mert a fülszövegben már szóba került egy európai körutazás, és én szeretek utazni, valóságban és könyvekben is. Nagy elvárásaim voltak ezzel a könyvvel, és szerencsére nem kellett csalódnom, a regény lenyűgöző volt, egyszerre valószerűtlen és valóságos.


A történet főszereplője Allyson, akit a szülei érettségi ajándékként befizetik egy európai körútra, amely során még Budapesten is jártak! Annyi tudok örülni a magyar vonatkozásoknak! Aztán találkozik Willemmel, aki elhívja őt a Gerilla Will Shakespeare előadására. Másnap Allyson és Willem újra találkoznak, majd Párizsba mennek, csak egy napra. Ez a nap teljesen megváltoztatja Allyson életét, személyiségét. És Willemét is, de ez csak a Csak egy évben derül ki.

2014. december 26., péntek

Jennifer E. Smith: Milyen is a boldogság?

Milyen is a boldogság? Lehet az egy ölelés, egy kocka csoki, egy ötös dolgozat vagy egy jobb állás.
Mindig mindenkinek más jut eszébe, mikor megkérdezik, mi számunkra a boldogság. Például nekem, mikor olvastam ez a könyv volt boldogságom tárgya, mert bár egyszerű kis romantikus történetet vártam, mégis kaptam valami pluszt, amit még ma sem tudnék pontosan megfogalmazni. Egyszerűen folyamatosan megmosolyogtatott, feldobott.

Graham Larkin és Ellie O'Neill akkor ismerkednek meg, mikor Graham véletlenül Ellienek küldi el az e-mailt házimalacáról. Ekkor elkezdenek levelezni, ám titkaikat nem árulják el, ám azok szép lassan felszínre kerülnek, mikor Graham ellátogat Ellie otthonába, Henley városkába.