Colleen Hoover művei, mint azt már többször is említettem, nagy hatással voltak rám, különösen a Szívcsapás (értékelés itt), aminek kiderült, van további része, és nem is egy, hanem mindjárt kettő. Nagyon megijedtem, mikor ezt láttam, mert nem éreztem szükségét ezeknek a köteteknek, ugyanis a Slammed egy kerek, lezárt történet. De mivel CoHo-ról van szó, megvettem a második részt, elolvastam, bármennyire is féltem tőle, és végül ezt is imádtam. Nem múlja felül az előzőt, de csodálatosra sikeredett, még úgy is, hogy néha a falat tudtam volna kaparni a történések miatt.
Az eslő dolog, aminek nagyon örültem, hogy ezúttal Will szemszögéből lehettünk tanúi az eseményeknek, amelyek rengeteg fejtörést okoznak a szereplőknek. Újabb és újabb nehézségekkel kell szembenézniük, Layken nem érzi elég erősnek kapcsolatukat Willel, míg a fiú nem tudja, hogyan tudná még jobban kifejezni az érzelmeit, még jobban meggyőzni róluk a lányt. Mikor azt hinnék, minden megoldódott, jön a következő csapás. Ami sokkol. És kicsit felesleges is volt, előtte is le lehetett volna zárni, de hát akkor hol marad a döbbenet? :D Meg az izgalom.
