Vannak olyan könyvek, amik nagyon megérintenek minket, így nehéz róluk beszélni. Nem találjuk a szavakat, nem tudjuk, mi az, amivel pontosan ki tudnánk fejezni az érzelmeinket. Annyi minden kavarog bennünk: boldogság, szomorúság, düh, fájdalom. Sosem egyszerű megmondani, miért tetszik valami, miért volt ránk akkora hatással, ám most, mint mindig ezen a blogon, ismét megpróbálkozok ezzel a nehéz feladattal. Ezer éve vágytam már az
Elakadó lélegzetre, mikor egy 1+1-es akcióban kihagyhatatlannak bizonyult. Mikor elkezdtem olvasni, tudtam, hogy nem lesz egyszerű könyv, de nem sejtettem, hogy ennyire. Hihetetlen erős érzelmeket váltott ki belőlem, örülök, hogy végre elolvastam.
"Olyan szorosan elzársz magadba mindent, hogy attól félek, egy napon felrobbansz."
Emma Thomas kívülről kissé furcsa lánynak tűnik. Mindössze egyetlen barátja van, nem beszél senkivel, úgy öltözködik, hogy senki ne láthassa a rajta lévő zúzódásokat, igyekszik elrejteni, hogy az élete koránt sem tökéletes. Egy napon azonban felborul az addigra megszokottá vált rendszer, mikor Evan személyében beköszönt a szerelem. Emma kénytelen szembenézni a valósággal, ami magával hozhatja, hogy kiderül az oly gondosan és kétségbeesetten takargatott titka. "Egy lány története az életet megváltoztató szerelemről, a leírhatatlan kegyetlenségről, és a törékeny reményről."
