Keri Smith: Wreck This Journal (Nyírd ki ezt a naplót)

Ma egy nem szokványos könyvről hoztam nektek bejegyzést, egy olyan bejegyzést, ami valószínűleg a Maxim kiadó nélkül sosem készült volna el. Még 2014 karácsonyára kaptam meg a barátnőimtől a Wreck This Journal-t, mert még egyszer elgondolkodtam rajta, milyen király és érdekes lehet. Szegény könyv aztán leginkább azóta is a polcon áll, nehéz belekezdeni, de most a napokban kicsit jobban elmélyedtem benne, és élveztem. El kell tekinteni attól a ténytől, hogy egy könyvet fogunk a kezünkben, és csak élvezni kell. Szeretnék a nyáron több időt szánni rá, és megcsinálni legalább a nagy részét, mert ez egy olyan dolog, ami minél koszosabb, kidekoráltabb, annál jobb, és szebben is mutat a polcon.

Mit kell tudni a könyvről? Először is azt, hogy szinte teljesen üres, egyedül az oldalakon lévő elvégzendő feladatok vannak beleírva. A többi rajtad áll. Eldöntheted, szó szerint követsz mindent, vagy kicsit elrugaszkodsz, rajzolsz, dekorálsz, kiéled művészi énedet. Ez a jó ebben az egészben. Hogy nem lesz két egyforma könyv, hiszen nincs két egyforma ember sem. Én is azok közé tartozom, akik nagyon vigyáznak a könyveikre, így e miatt is aggódtam/aggódom kicsit. Mi van, ha nem lesz szép? Ha egyik-másik dolog átüt a másik oldalra? Nos, pontosan ez a lényeg. A rombolás. Hogy kiéljük rombolni vágyó énünket. De, mint már írtam, a végén egy olyan dolgot kapunk, amire öröm lesz ránézni, egyfajta emlékként is szolgál majd.

A feladatok között akadnak olyanok, amik nagyon tetszettek, érzem, hogy az az oldal, ahova furcsa dolgokat kell gyűjteni, az egyik kedvencem lesz majd, ha végzek vele, de még nem találtam elég furcsa dolgot. :D Mindenesetre egy kollázs a cél. Aztán van egy olyan oldal az én verziómban, ahová rövid üzeneteket kell írni, és otthagyni egy nyilvános helyen. Aztán akadnak olyanok is, ahol teljesen szabad kezet kapsz, te találhatod ki, mi teszel vele. Én például színeztem, ezt láthatjátok a második képen. Régen imádtam ilyeneket rajzolni, így egyértelmű volt, hogy az egyik helyen ez lesz majd. De persze akadnak olyan feladatok is, amiket tudom, sosem fogok megcsinálni. Mint például a gyűjts halott bogarakat. Köszönöm szépen, önszántamból nem megyek bogár közelbe. :D

Ami még érdekes lehet: tudtátok, hogy visszafelé leírni a neveteket baromi nehéz? Megszámozni az oldalakat (1-134) idegölő? Először kivágni belőle egy darabot ijesztő? Sok mindent lehet kezdeni a naplóval, de a legfontosabb, hogy élvezd. Nagyon örülök, hogy idén (pontosabban június 28-án) megjelenik magyarul is Nyírd ki ezt a naplót címen, mert ezt terjeszteni kell. Van egy olyan érzésem, hogy idővel lesz olyan népszerű, mint a felnőtt színezők. Ugyan úgy ki lehet élni a kreativitásunkat, stresszlevezetőnek is szuper, és persze a szórakozás sem utolsó dolog. Így a végén pedig megmutatom nektek a könyv előzetesét, mert lenyűgöző, hogy mit ki nem lehet hozni belőle!