Éreztétek már azt, hogy egy
könyvet/könyvsorozatot annyira jó olvasni, hogy képtelenek vagytok letenni?
Csak egyre faljátok a sorokat, és mikor befejezitek, megmarad valami bennetek a
szereplők jelleméből, a korszakból, valamint különböző érzések kavarognak
bennetek (legyen az együttérzés, elismerés, szomorúság, boldogság… stb.),
amikor befejezitek az adott könyvet. Én most az Éhezők Viadalával jártam így.
Suzanne Collins egy fantasztikusan kidolgozott, ám annál rettentőbb és
elszomorító, kegyetlen világot ír le Az éhezők viadala-trilógián keresztül. A
könyvben lévő világban vannak elnyomók (Kapitólium) és elnyomottak (Panem) is.
Nagyon tetszik az Éhezők Viadala, amire az egész történet épül. A kapitóliumi
emberek szórakozására készült ez a durva és brutális verseny, amelyben 12-18
éves gyerekek feladata az, hogy megöljék egymást. Mindezt azért, mert úgy
gondolják, ez megfélemlíti az embereket, és nem mernek majd újra fellázadni.
Katniss Everdeen karaktere szerintem megfelelően ki lett dolgozva. A történet
főhősnője egy tizenhat éves lány, aki túl korán volt kénytelen felnőni az őt és
családját sújtó rossz dolgok miatt, mint például az éhezés, vagy éppen édesapja
korai, szerencsétlen halála. Katniss sosem akart önként jelentkezni a Viadalra,
ám nem hagyhatta, hogy alig tizenkét éves húga kerüljön az Arénába, így önként
jelentkezik helyette. Felkészült a halálra, a legrosszabbra, szerelemre azonban
nem számított. A tizenkettedik körzet másik kiválasztottja Peeta, akit nem
ismer. Vagy mégis? Van egy apró, de jelentős, közös emlékük. A lány eleinte
csak színleli szeretetét, végül már ő sem tudja, mit érez. Az érzelmei még
jobban összekuszálódnak, amikor legjobb barátja, Gale, újra „színre lép”. Ezt a
szerelmi szálat Collins nagyon szépen kidolgozta, illetve végigvitte a
trilógián. Illett egy olyan tizenhat éves lányhoz, aki nem volt még szerelmes.
Az én kedvenc szereplőm Haymitch. A karaktere utálatos, de mégis szerethető. A
harmadik kötet végére már teljes egészében láthatjuk jellemét: miért kezdett
inni, huszonöt év után is gyötrik a rémálmok a Nagy Mészárlásról. Arról a
karakterről, aki mindig undok volt, kiderül, hogy nem teljesen szívtelen, csak
vele is történtek rettenetes dolgok. Ha ebből a szempontból közelítjük meg őt,
és mélyebben belenézünk a személyiségébe, sajnálatra méltó személy.
Imádtam a történet fordulatait, bár egyes eseményekkel nem voltam kibékülve.
Nem örültem nekik (például, hogy az utolsó kötet utolsó pár fejezetében
rengeteg olyan karakter halt meg, akit szerettem), de aztán rájöttem, hogy erre
szükség van, pont úgy, mint a Harry Potternél, mert ez adja meg a
valóságosságát a regénynek. Ezzel szemben imádtam Katniss utolsó tettét a
trilógiában, amire az olvasó biztosan nem számított.
Összességében imádtam ezt a történetet. Nagyon magával ragadó, néhol megható,
fordulatos. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Például olyanoknak, akik már nem
vámpíros regényre vágynak, szeretik az akciót, az egyedi történeteket, de a
szerelmi szálért is érdemes elolvasni, holott nem az a fő témája a műnek.
Adatok a könyvről:
Szerző: Suzanne Collins
Cím: 1. Az éhezők viadala, 2. Futótűz, 3. A kiválasztott (1. The Hunger Games, 2. Catching Fire, 3. Mockingjay)
Oldalak száma: 1. 400, 2. 416, 3. 432
Megjelenés: 2012.
Nagyon köszönöm a bétázást Deszynek!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése