2016. július 13., szerda

Roboz Léna: Balkáni árnyak

Roboz Léna regénye, a Balkáni árnyak egy újabb olyan regény, amire nem figyeltem volna fel, ha nincs lehetőségem recenziós példányként elolvasni (a lehetőségért hálás köszönetem az Athenaeum kiadónak!). A fülszöveg nyilvánvalóan felkeltette az érdeklődésem, hiszen elolvastam, és most itt vagyok. De sajnos teljesen mást kaptam, mint amit vártam. Alapjáraton nem az a műfajú könyv, amit olvasni szoktam, de nem egy olyan zseniális, kedvenccé vált alkotással találkoztam úgy, hogy kiléptem a komfortzónámból. Magyar krimi és thriller (legalábbis a molyos címkék alapján). Hogy én ebből mit tapasztaltam? Semmit. 

"Az ezredforduló Budapestjén járunk. 
A harmincéves, kisiklott életű újságírónő a kávéját szürcsölgeti a szerkesztőségben. Főszerkesztője új üggyel bízza meg, hogy bizonyítson: egy hazai korrupciógyanús ügyletet kéne felgöngyölíteni, melynek szálai a Balkánra vezetnek. Miközben a lány egyre mélyebbre ás, egy balkáni gyilkossági ügybe is beleszalad, és saját múltjában is szörnyű titokra lel."

A politika sosem állt közel hozzám, sosem érdekelt, de a fülszöveg mégis felkeltette az érdeklődésem. Főleg a gyilkossági ügy, egy izgalmas krimire számítottam, de sajnos nem igazán sikerült kivitelezni. Kezdjük mindjárt a legelején. A legnagyobb problémám az volt, hogy már az első oldalakon záporoztak rám a karakterek, de senkit nem tudtam megjegyezni, még a végén sem sokszor sikerült követnem, ki kicsoda. Aztán a stílus. Végig úgy éreztem, mintha egy nagyon hosszú politikai, szakszavakkal teletűzdelt újságcikket olvastam volna, amibe valahogy belekerült némi személyes történet is. Értem én, hogy ezek fontos dolgok (mármint a korrupció, az újságírás), hiszen elvileg ezek a történet mozgatórugói, de mégis zavaró volt az egész.

Mint már említettem, a gyilkosság sem azt hozta, amit vártam. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy majd fellendíti kicsit a cselekményt, de igazából nem haladtunk előre. És a megoldás, a lezárás sem lett a kedvencem... SPOILER (kijelöléssel olvasható) Egyrészt fogalmunk sincs, ki volt a gyilkos, vagy pontosan miért is gyilkolt. Aztán az egész korrupciós ügy számomra homályos volt, képtelen voltam kihámozni, hogy most akkor pontosan ki állt a háttérben, miért csinálták, meg mi volt ez az egész. Ha valaki le tudná írni megköszönném! És persze az utolsó fejezet. Kissé dühítő volt, hogy azért olvastam végig, hogy megtudjam, Sára feladja az egészet. Nem érdekli a továbbiakban, csak kihátrál... SPOILER vége.


Ami zavart még a cselekménnyel kapcsolatban, hogy a szálak túlságosan elkülönültek. Egyszer ott volt Sára és Henrik, aztán a korrupció, a gyilkosság, majd egy kis romantika is, de egyik sem volt teljesen kidolgozva. A romantika egyenesen nevetséges volt, egyszer csak megjelent, hogy Sára mennyire kedveli az illetőt, aztán már együtt is voltak mindenfajta átvezetés nélkül. Henrikkel való "kapcsolata" Sárának hihetetlen volt. Az egy dolog, hogy a férfi nős, na de ahogy a főszereplő ezt kezeli... És akkor a másik két szálat itt még meg sem említettem. Az a kettő, ami elvileg összefügg, gyakorlatilag alig tűnik ez fel. Mindent túlságosan külön lehetett bontani, nem lettek eléggé összefűzve.

Ha már említettem a szereplőket, illene róluk is írnom. Elsőként ott volt Sára, a főszereplő, aki egyszerűen csak idegesítő volt. Rengeteget szenvedett, semmi sem volt jó neki, szimplán nem kedveltem. Aztán nagyjából kifújt azon szereplők listája, akikről tudok is valamit. Akikről megmaradt akár csak egyetlen apró jellemző is. Tele voltunk nevekkel, de mindenki ugyan olyan volt. Az összes férfi, kortól függetlenül, jóképű volt, kis túlzással minden nő álmai. Minden nagy politikus megcsalta a feleségét legalább egyszer, de inkább többször, persze, hogy nem tudtam megkülönböztetni őket, és semmilyen kép nem alakult ki bennem róluk...

Azt kell mondjam, úgy érzem, a könyv megírása el lett sietve. Sokkal jobban el kellett volna mélyíteni a cselekményt, jobban ki kellett volna dolgozni mindent, mert az alap jó lenne, kicsit több munkával egy egészen jó regény születhetett volna, Így viszont sajnos csak csalódás lett, és biztosan nem fogom még egyszer kézbe venni. Pedig reménykedtem, hogy ezúttal is megéri kicsit tágítani az általam olvasott műfajok sorát. 

Szerző: Roboz Léna
Cím: Balkáni árnyak
Megjelenés: 2016
Oldalak száma: 256
Kiadó: Athenaeum
Borító: Semmi extra
Kedvenc szereplő: --
Legkevésbé kedvelt szereplő: --
Ami tetszett: Talán az alapötlet
Ami nem tetszett: A kidolgozatlanság
Kedvenc idézet: --

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése