2013. december 31., kedd

Összegezzünk!


Először is szeretnék minden kedves olvasómnak nagyon boldog új évet kívánni. Ez az év sok mindenben volt meghatározó, ha csak egy kicsit is. Most készítek egy összegzést, hogy mi történt velem 2013-ban, leginkább könyves szempontból. :D

Idén elolvasott könyvek: 41 db [lehetne több is, de azért ez is szép:)]
Félbehagyott könyv: 3 db

2013. december 16., hétfő

Game over

Sziasztok! Megosztanám veletek az első saját írásomat. Nem túl hosszú, nem igazán vidám, de én írtam. :) Remélem tetszeni fog. :)

Minden csendes. Nyugodt. Meghitt. Fehér. Bennem vihar tombol. Karácsony van. Mindenki ünnepel. Szeretteikkel vannak. Nekem nincs senkim. Egyedül maradtam. Tehetetlen vagyok. Miért? Miért jutottam el idáig? Olyan boldog voltam. Mindenem meg volt, amit csak kívánni lehetett volna: boldog házasságban élő szülők, kis hugica, igaz barátnők. Mindenkit elvesztettem. Két hete történt. Éppen hazafelé tartottunk. Én voltam a hibás. Miattam mentünk el arra az előadásra. Karamboloztunk. Csak én éltem túl. Most már jól kéne, hogy legyek, de nem vagyok. Belül még mindig fáj, és csak egyre rosszabb és rosszabb lesz. Én tehetek róla! Magamba zárkóztam. A barátnőim, az igaznak hitt barátnőim elfordultak tőlem. Nem értik meg, hogy mit érzik. Nem értik, hogy szükségem van rájuk… vagy valakire, akivel beszélhetek. Aki segít. Fény villan, hatalmas csattanás. Képzelődtem… megint. Kísért a baleset. Azóta nem aludtam rendesen. Állandóan azon gondolkozok, mi lett volna ha… Mi lett volna, ha apa nem visz el arra az első színdarabra tíz éves koromba? Mi lett volna, ha nem jön éppen a kedvenc társulatom a városunkba? Mi lett volna, ha nem kapunk jegyet? Hibáztam! Meg kell torolnom a bűnömet. Miattam haltak meg! Valaki! Segítsen! Nem bírom már egyedül! Karácsonyi énekszót hallok. A környéken élő gyerekek járják a házakat ilyenkor. Pár éve még én is velük mentem. Akkor még gondtalan és vidám voltam. Most már csak egy pötty vagyok a világegyetemben. Egyre kisebb és kisebb leszek, míg végül teljesen eltűnök. Nem hiányoznék senkinek, hiszen nincs senkim. Menekülni akarok! Elbújni! Egyedül lenni? De miért? Így is egyedül vagyok. Elvesztettem mindenkit magam körül. Meghoztam a döntésem. Sikoly, fény, hangok. Minden zavaros. Visszatért. Nem hagy nyugodni. El. Kell. Mennem. Nem. Élhetek. Tovább. Miért is tehetném, ha a családom miattam halt meg? Nem élhetek nélkülük. Nem élhetek a bűntudattal. Beveszem a gyógyszereket. Erősek. Alig pár perc múlva újra együtt leszünk. Boldogan. Úgy, mint azelőtt. Teljesen összezsugorodtam. Eltűntem. Nem létezek többé. Távoztam.

Pandaa

2013. december 9., hétfő

Egy kis karácsony:)

    Mint a cím is mutatja, ma egy kis karácsonyi hangulatú válogatást hoznék Nektek. Na de miért éppen most? A Molyon @domimi ötlete és szervezése alapján elindult egy Adventi Blogturné, melynek mai napját kaptam én. És akkor lássuk! :)


    Biztos sokan ismeritek a karácsony ünnepének történetét, azonban most ezzel kezdenék. A kereszténység államvallássá tétele után nyilvánították hivatalos ünneppé Jézus születését. Ezt kezdetben január 6-án ünnepelték, majd 325-ben került át december 25-re. A XVI. században a reformáció új tartalommal töltötte meg a karácsonyt. Németországban állítottak először karácsonyfát (XVIII. század), és ez a szokás a XIX. században terjedt el egész Európában. Kezdetben a fát gyümölcsökkel, édességgel díszítették, majd szép lassan elterjedtek az üveg-, később műanyagdíszek. 

2013. december 8., vasárnap

J. A. Redmerski: A soha határa

SPOILER!


Fúúúú... igazság szerint már körülbelül egy hónapja olvastam el, de nem volt energiám megírni. Na nem azért, mert nem tetszett, sőt, egyszerűen imádtam! 

Nem sok olyan könyvet olvastam, ami ennyire megfogott, vagy elgondolkodtatott volna. Még mindig alig tudom megfogalmazni, milyen gyönyörű. Hihetetlen. A borítóval kezdenék, mert még az is tökéletes. Nem szoktam borító alapján könyvet választani, de most pont az fogott meg először, azért figyeltem fel erre a műre.