2014. június 9., hétfő

Tavi Kata - Nyitótánc

Ez volt az a könyv, amit nagyon el akartam olvasni, közben pedig mégsem. Túl sok olyan kritikát olvastam róla, hogy olyan, mint a Szent Johanna Gimi, így kicsit előítéletesen vágtam neki az olvasásnak, de aztán megkedveltem a történetet. Persze vannak hasonlóságok e között és az SzJG között, de ez egy ilyen témánál elkerülhetetlen. 

A borítóval kezdeném, mert az volt az, ami elsőre megfogott. Fogalmam sincs miért, de nagyon tetszett, tetszik. Egyszerűen illik a történethez, ahhoz, hogy gimnáziumi évekről fogunk olvasni. 
A borító után a cím fogott meg, hiszen én szinte mindent megnézek, ami akár egy picit is kötődik a tánchoz, hiszen tíz évig táncoltam, és a mozgás szeretete még mindig bennem van. És végül azért a történet is felkeltette az érdeklődésem, különben jogos lenne a kérdés: Miért is olvastam el? Így hát nekivágtam.

Nagyon örültem, hogy az írónő nem félt egy szakközépiskolát megírni. Mindenhol csak gimnáziumokról olvashatunk, de itt a tehetségen is hangsúly van. Ha valakibe szorult némi ambíció jelen esetben a kosárlabdával, tánccal, képzőművészettel kapcsolatban, az nem szégyen ha egy erre szakosodott iskolába jár. Azért elég keveset tudtunk meg az iskoláról, de elismerem, a történet fontosabb volt.

Akkor áttérve a cselekményre. Néha úgy éreztem túl gyorsan haladunk végig a történéseken, de annyira mégsem volt meglepő, hiszen egy könyvben egy évet ismerhetünk meg, így nem lehet minden apróságot túlrészletezni. És mégis nagyon hangsúlyosak voltak a kapcsolatok, barátságok. Láthattuk hogyan küzdenek
meg a lányok Flóra (? elég régen olvastam, és nem igazán maradtak meg a nevek) viselkedésével. Külön örültem annak, hogy még egy kis 'izgalmat' is sikerült belecsempészni a végébe. És ha már a végnél tartunk, persze függővéget kaptunk, mert miért is ne? Szeretem a függővégeket, ha rögtön olvashatom a következő részt, de egyébként nagyjából egy napig ki vagyok akadva miattuk, aztán úgyis jön más, amit olvashatnék, és el is felejtem a következő részig.

A szereplőkről annyit, hogy fogalmam sincs, hogy kit hogy hívtak, túl hasonló nevek, túl kevés háttér információ. Volt, hogy azt sem tudtam kiről van éppen szó. Lilla egy olyan főhős volt, akinek a szenvedését nem kellett az összes oldalon olvasnom, nem csak Krisztián érdekelte, hanem tényleg foglalkozott más problémákkal is, az iskolával.

És végül még plusz pont a havi felbontásért. Szokatlan, és nekem nagyon bejött.

Mindent összevetve azok olvassák el, akik, ha olvasták a Szent Johanna Gimit, el tudnak vonatkoztatni tőle, vágynak egy könnyed középiskolásokkal, és akkori problémákkal teli könyvre. Óóó! Igazán remélem, hogy lesz második rész.

Adatok a könyvről:

Szerző: Tavi Kata
Cím: Sulijegyzetek 1. - Nyitótánc
Oldalak száma: 358
Megjelenés: 2013.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése