2016. november 9., szerda

Kelly Oram: Szívzűrterápia strébereknek

A Cinder és Elláról írt értékelésemben (amit ITT elolvashattok) már említettem, hogy a könyv befejezéseután azonal nyúltam Kelly Oram másik irományához. Ez a Szívzűrterápia strébereknek. Gondolom sokatokank ez nem volt újdonság, nézzétek el nekem, latinon kezdtem el a bejegyzést megírni uppsz, és nem vagyok éppen formában. De vissza a Szívzűrhöz. Alapjaiban teljesen más, mint a Cinder és Ella, sokkal könnyedebb, de imádtam. Nagyon hamar bedaráltam, egyszerűen csak jól esett, megnevettetett és kikapcsolt. Ahogy annak lennie kellett. Lényegében azt kaptam, amit az értékelések alapján vártam. És nagyon örülök, hogy nem kellett csalódnom, sőt, igazából kedvencet avattam.

Avery elég régóta (gyakorlatilag születésétől fogva) szerelmes a legjobb barátjába. Aiden persze erről semmit sem tud, egészen addig, míg közli, barátnője van... Mit tesz a kicsit stréber Avery? A tudományba menekül. Számos társadalmi kísérlettel be akarja bizonyítani, hogy a szerelmi bánatból csak akkor lehet kigyógyulni, ha az ember túljut a gyász hét fázisán. A lánynak ebben Aiden bátyja, Grayson segít. Ő rávaszi Avery-t olyan dolgokta, amit magától valószínűleg soha nem tenne meg, és közben egyre közelebb és közelebb kerülnek egymáshoz... Ahogy az lenni szokott.

Mint azt az előbb érzékelhettétek, első olvasásra tényleg nincs semmi különleges a történetben, pedig bizonyos dolgokért mégis az. Imádtam, hogy nem hal meg senki, senki nem szenved halálos betegségben, nem kell megmenteni a világot, és nincs főgonosz sem. Egyszerűen csak valóságos. Persze nem azt mondom, hogy teljesen realsita, mert például még nem találkoztam olyan sráccal mint Grayson (bármennyire is jó lenne), és amúgy is... kicsit tündérmesés. Nem teljesen úgy, ahogy azt először gondolnánk, de kicsit mégis. De ez nem baj, egyébként sem a saját életemet akarom viszont látni könyvben. Az még szerintem engem sem érdekelne...


A könyv alapötlete, a gyász hét fázisán való végigmenetel az összetört szív gyógyulásának útján, nagyon érdekes volt. Nem vagyok éppen szakértő a szerelmi bánatban (és szerencsére a gyászban sem), de így is nagyon tetszett ez az elgondolás. És jól is volt kivitelezve, teljesen hihetőre sikerült. Egyes fázisokon való továbbjutás kifejezetten viccesre sikerült. Na meg egyébként szinte minden más is az volt. A sokat emlegetett zuhanyzós jelenet az egyik kedvencem lett. Ha olvastátok már a könyvet, tudjátok miről beszélek, ha nem, olvassátok el gyorsan! :D A humor is nagy erőssége a regénynek, így igazán "egy-hosszú-nap-után-kikapcsolós" olvasmány.

A szereplők közül Grayson abszolút a szívem csücske lett. Újabb álompasi a háremben, mert hát így is alig van egy-két karakter, akiért oda vagyok... Tényleg... Na jó, úgyse hiszi el ezt senki. :D Az első számú imádnivaló Graysonon a humora. A vicces pillanatok nagy része az ő nevéhez köthető, de közben mégis tudott komoly lenni, ha arra volt szükség. Kezdve azzal, hogy segített Avery-nek. Meg ami még nagyon tetszett, hogy nem rosszfiú, és nem az a lényeg, hogy megváltozik a kiszemelt lány érdekében. Természetesen kicsit ő is változik (de ki nem?), de nem olyan, mint mondjuk Deamon Black. 

Avery... őt is egészen megszerettem. Nem lett kedvenc, az biztos, volt egy-két pillanat, mikor meg tudtam volna ütni, de összességében egy normális női főszereplő normális, korához illő problémákkal. Akit viszont nagyon nem bírtam, az Aiden. Az, hogy szimplán eldobja a legjobb barátját a barátnőjéért, nem volt éppen jó kiindulópont. Ezen kívül rémlik, hogy volt még egy pillanat, amikor különösen utáltam, de sajnos ahhoz már régen olvastam, hogy tudjam, melyik résznél volt az. Rajtuk kívül még Libby-t akarom mindenképp megemlíteni, őt is különösen bírtam, amit Owennel művelt, fantasztikus volt. Fantasztikusan vicces. Kíváncsi vagyok az ő történetére is, majd egyszer mindenképp sort kerítek rá. 

Egyáltalán nem bántam meg, hogy tavaly esélyt adtam a LOL könyveknek, idén pedig pont Kelly Oram könyvei kerültek a kezem közé a sorozatból, megérte elolvasni őket, mindkettőt másért. Úgy érzem, a Szívzűrt elég sokszor elő fogom még venni, ha kis vidámságra van szükségem, egyrészt tényleg felvidír, másrészt gyorsan is olvasható, így ha valakinek van felesleges néhány órája, jó választás lehet ez a könyv. Meg csak úgy is. Mindenképp megéri adni neki egy esélyt, én nem bántam meg, hogy elolvastam, mint már írtam, igazság szerint kedvencet avattam vele. És érzéseim szerint, Kelly is kedvenc lehet majd. :)

Szerző: Kelly Oram
Cím: Szívzűrterápia strébereknek (The Avery Shaw Experiment)
Oldalak száma: 232
Megjelenés: 2014 (2013)
Kidó: Móra
Borító: Nem vagyok oda érte, de nem is rossz
Kedvenc szereplő: Grayson
Legkevésbé kedvelt szereplő: Aiden
Ami tetszett: Az alapötlet különösen
Ami nem tetszett: Most így nem igazán jut eszembe semmi konkrét dolog:D
Kedvenc idézet: "…ekkor fogtam fel, hogy a zuhany alatt állok, egy nagyon meztelen Grayson Kennedyt ölelek, akinek bizonyos testrésze nem kifogásolta ezt a felállást."

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése